𝙰 𝚍𝚛𝚎𝚊𝚖 𝚌𝚘𝚖𝚎 𝚝𝚛𝚞𝚎

11.

Egy erős kar ölelte át a derekamat korán reggel. Mosolyogva fordultam a mellettem békésen alvó fiú felé. Éjfekete haja kuszán állt feje tetején, jégkék szemeit szemhélya elrejtette előlem.
Telt, cseresznye színű ajkai kicsit szétnyíltak, ahogy a levegőt vette.

Már egy ideje figyeltem, amikor is nyomtam egy puszit az arcára, majd lassan kikeltem az ágyból. A mamuszomba belebújtattam a lábamat, és lementem a konyhába.

Anya az asztalnál ülve kávézott, majd amikor meglátott elmosolyodott.

-Szia Made! - intett egyet.

-Reggelt! - mosolyogtam rá vissza.

-Szerintem fel kéne keltened Ashert, és megmondani neki hogy gyorsan menjen át a vendégszobába, mielőtt apád felkel!

Én elpirultan néztem anyura, aki csak rámkacsintott.

-Öhm, akkor mindjárt megyek. Viszont nem baj, hogy ő is itt van? Mármint nekem nem baj, de na érted.

-Kislányom, Asher felkeresett még az előző héten, hogy majd szeretne meglepni téged. Szerinted akkor most ott aludna a szobádban, ha nem egyeztem volna bele hogy itt legyen? - mosolygott rám kedvesen.

-Akkor én most megyek... - mutattam fel az emeltre.

Felsiettem a lépcsőn, majd halkan bementem a szobámba. Asher ugyanúgy feküdt, mint amikor lementem.

Mellé feküdtem, mire elkezdett mocorogni. Végül felém fordult, és kómásan nyitogatni a szemét.

-Bambi? Hol vagyok?

-Az űrben. Itt vagyunk a Holdon. - mosolyodtam el, miközben kezem puha hajába vezettem.

-Te...viccelsz ugye?

-Nem. - folytottam vissza a nevetésem. - viszont, át kéne menned az ideiglenes szobádba, mielőtt apu rájön hogy itt aludtál. - váltottam komolyra a szót.

Ashernek egyből kiment a szeméből az álmosság. Kipattant az ágyamból, majd a pólóját magára kapva sietett az ajtóm felé.

-Asher, majd reggeli után beszélhetünk? - sétáltam mellé.

-Persze! - tűrt egy tincset a fülem mögé.

Elmosolyodtam, és finoman kituszkoltam a szobámból. Végül az ajtóból figyeltem, ahogy sikeresen bemegy a vendégszobába.

------------------------------------------------------------

Reggeli után, Asherrel a szobámban ültünk. Ő az ágyamon feküdt, míg én törökülésben ültem mellette.

-Szóval, azt szerettem volna mondani, hogy írtózatosan örülök hogy itt vagy. Viszont nem probléma ez a családodnak? Márnint, ők nem bánják hogy te most itt vagy, és nem velük? - tettem fel a kérdést, amin már gondolkoztam.

-Először nem nagyon kedvelték az ötletem, de aztán beleegyeztek. Most négy napot leszek nálatok, utána repülök haza. Ez így nekik, és nekem is oké volt. Viszont, anya szeretné, ha te is eljönnél velem... - ült fel, majd kíváncsian az arcomat fürkészte.

Őszintén, nem kicsit vagyok most meglepődve. Asher családja látni akar, engem?

-Szívesen megismerném a családotat, viszont nem tudom hogy anyáék mit mondanak.

-Akkor kérdezzük meg őket! - pattant fel rögtön.

Arra viszont nem számított, hogy a bőröndöm mögötte van, így akkorát esett, hogy még a ház is beleremegett.