Lehet nem akartad,
Mégis itt hagytál engem.
Hiányod egyre jobban
Gyötri a lelkem.
Mindennap eszembe jutsz,
Eddig valahogy kibírtam,
De nélküled túl nehéz.
És nem tagadom, sírtam.
Az, hogy megismertelek,
A legnagyobb ajándék volt.
Bármi bajom volt éppen,
A szerelmed mindenért kárpótolt.
Mint éhező egy falat kenyérre,
Úgy vágyom most rád.
Utólag talán már
Te is ezt kívánnád.
Arra, hogy újra lássalak,
Talán sosem lesz alkalom.
De őszintén, tiszta szívből
Legjobban ezt akarom.
Ölelésbe zárni téged,
Hogy utána azt mondd: szeretlek!
Ez bárcsak újra megtörténne
Ebben mindennél jobban reménykedek.
YOU ARE READING
Amiről a verseim mesélnek
PoetryLeggyakrabban a novelákkal fogalmazok meg valamit, de a vers is sokszor egy ugyanolyan jó kifejezőeszköz.