2.RÉSZ

179 30 9
                                    

*Jungkook szemszöge*

Már épp nyitottam volna a szám, hogy elmondjam a velem szemben lévőnek, hogy milyen szép neve van, mikor hirtlen megjelent mellettünk az igazgató úr.

-Jungkook, örülök, hogy itt talállak Taehyung mellett. Vezesd körbe légyszives az épületben. Ma más dolgod nem lesz, csak vele foglalkozni. Oh és ő lesz a szobatársad. -hadarta el gyorsan Mr.Lee, majd el is ment.

Alap esetben már rég reklamáltam volna, hogy nekem aztán nem kell szobatárs, de valahogy Taehyungot elfogadom szobatársnak.

-Nos, minden egyes nap látni fogod a helyes arcomat és szexi testemet. -mondtam az új fiúnak, majd enni kezdtem a reggelim.
-Te vagy a helyi fuckboy vagy mi? -kérdezett vissza, miközben ő is evett.
-Nem én a helyi magányos farkas vagyok. Vagyis bocsánat oroszlán. Te pedig a helyi gazella. -mondtam vigyorogva, ő pedig csak felhúzta az egyik szemöldökét és úgy nézett rám.
-Nem vagyok gazella. -mondta végül.
-Akkor nyuszi.
-Az te vagy. Tiszta nyúl fejed van. -vágta rá, majd felállt az asztaltól, én pedig köpni nyelni nem tudtam.
Nyúl fejű vagyok? Ilyet se mondtak még nekem. És... Elég tüzes ez a gazella.
-Várj, már! Velem kell lenned egész nap és a hátralévő egy évben! -futottam utánna.
-16 éves vagyok. Nekem két évet kell itt lennem. -fordult felém, miközben letette a tálcát a mosatlanok közé.
Oh tényleg, most jut eszembe, hogy akkor nekem ma nem kell mosogatni. Ez eddig életem legjobb napja itt. Nem kell mosogatni és van egy gazellám.
-Én viszont 17 vagyok, szóval csak egy évig kell a fejem nézned. -tettem le én is a tálcát.
-Oh... -mondott csak ennyit.
-Viszont akkor gyere, körbe vezetlek, aztán bemutatlak pár helyi idiótának. -mondtam, Taehyung pedig bólintott, majd elindultunk mind a ketten.

-Nos, ez volt az étkező ahonnan ki jöttünk, de gondolom erre rájöttél. Ahogy arra is, hogy ahol most állunk, az a... váró terem. Vagyis én így nevezem. De itt is már jártál, mert ott a porta, ott meg a recepció. Ott meg két gorilla. -mutattam az őrökre, Taehyung pedig picit elmosolyodott.
-Akkor arra a folyosón vannak a nevelők irodái, meg ott az igazgatóság is. Vagyis a börtön igazgatóság. A sulinak is van, de azt majd megmutatom, ha oda értünk. Na de tovább. Még a földszinten van ott egy wc, ott pedig játszó szobák. Van tv is szóval annyira nem gáz a helyzet. -mondtam, majd megindultam a lépcsők felé, Tae pedig jött utánnam, de előtte megfogta a táskáját, ami a kanapén hevert.
-A harmadik, negyedik emeletre nem megyünk fel, mert az a lányoké. Vagyis felmehetünk, de most nem tartom fontosnak. Első másodikra emelet a fiúké. Mi most a másodikra megyünk. Egyébként mind a négy emelet ugyan úgy néz ki. -magyaráztam és közbe fel is értünk a másodikra, ahol ismét találkoztunk gorillákkal.
-Arra van a mosdó. Wc, fürdő. Szóval érted. A többi ajtó igazából szoba, de én most a miénket mutatom meg. -indultam meg a most már közös szobánk felé, ahová be is vezettem Taehyungot.
-Gondolom az az ágy lesz az enyém. -mutatott rá, arra amelyiken még nem volt takaró meg párna.
-Igen. Ja, majd a mosodát is megmutatom, onnan tudsz kérni ágyneműt. -mondtam, miközben néztem, hogy Taehyung csak ledobja egyelőre az ágyra a táskáját.
-Melyik szekrény lehet az enyém? -kérdezte.
-Az. -mutattam rá, ő pedig bólintott, majd velem együtt kijött a szobából.
-Holnap úgyis hétfő, szóval holnap megmutatom az iskolát, jó? -kérdeztem, miközben újra lefelé mentünk.
-Jó. -válaszolta.

Miután lementünk. Kivezettem az udvara. Nagyon nem kellett mit magyarázni neki, ugyanis gondolom látja, hogy mi micsoda. Megmutattam azért, hogy hol a suli, de nem mentünk be. Inkább átvezettem a másik épületbe. Mondtam neki, hogy ugyan olyan, mint a miénk, csak itt nincs ebédlő, hanem itt van a mosoda. Az itteneik is hozzánk járnak át enni. Szoktak is balhék lenni belőle. És mivel itt sok a lopós, van hogy lenyúlják az evőeszközöket. Ki csinál ilyet Jézusom.

-Szóval ez a mosoda. A koszos ruhákat majd ide kell lehozni, majd az ágyneműt is. Aztán olyan egy két nap után vissza is lehet vinni, mert megszárad és kimossák.
-Oké.
-Na gyere kérünk neked Yoongi bácsitól ágyneműt. -indultam meg az ágyneműk felé, amiket ma Yoonginak kell kimosnia.
-Bácsi vagy te Jungkook! Vigyázz a szádra, mert bele lépek! -nézett rám morcosan Yoongi.
-Inkább adj ágyneműt meg huzatot ennek a szépségnek itt mellettem. -mutattam Taere, aki mosolygva állt mellettem.
Yoongi végig mérte, majd szedett elő amit kértem, és Tae és az Én kezünkbe nyomta.
-Te vagy az új fiú? -kérdezte.
-Igen.
-És miért vagy itt?
-Nem akarok róla beszélni. -vágta rá Tae és a mosoly is hirtlen eltűnt az arcáról.
-Ugyan már. Jungkook azért van itt mert kinyírta a nevelőapját. Én meg azért, mert élveztem, hogy sorozatgyilkososat játszok. -mondta Yoongi vigyorogva.
Oh igen. Ő két éven keresztül gyilkolt, mire végül 14 éves korában elkapták. Ki gondolta volna, hogy egy 12-13 éves gyerek sorozat gyilkos?
-Akkor sem akarok róla beszélni! -mondta Tae picit feldúltan, majd sietős léptekkel távozott.
Mi össze néztünk Yoongival, majd én gyorsan Tae után futottam.
Mi lehet a baja? Sok mindent láttam és hallottam már, úgyhogy új dolgot úgyse tudna mondani...

Sajnálom, hogy ezt át kellett élned. Mégis csak egy ártatlan  fiú vagy, aki igazságtalanság miatt került ide hozzánk...

Criminal (Taekook ff)Where stories live. Discover now