Criminal (Taekook ff)

4.RÉSZ

*Taehyung szemszöge*

Soha nem akartam börtönbe kerülni, vagy ilyen nevelőintézetbe amibe kerültem. Azok után ami történt velem, azt hittem semmi nem lehet rosszabb. Aztán ide kerültem. Félve léptem be a kapun, majd követtem a hölgyet, aki ide hozott. A cuccaim a kanapéra tettem, majd megvártam, hogy elrendezzék minden papírom. Ahogy körbe néztem, teljesen kívül állónak éreztem magam. Hiszen az is vagyok csak senki nem tudja. Nem látják, hogy nem tartozom ide.
-Arra van az étkező. Ülj le reggelizni. Minden kész van, már csak szobát kell neked keresni, de az igazgató, majd megkeres ezzel kapcsolatban. -mondta kedvesen a hölgy, én pedig bólintottam egyet, majd elmentem reggelizni.
Próbáltam minél lassabban enni, hogy talán ide ér az igazgató a szobával kapcsolatban és nem kell az előtérben ülnöm egyedül, miközben mindenki megbámul.
-Szia. Én Jeon Jungkook vagyok. Téged, hogy hívnak szépségem? -termett előttem a semmiből egy fekete hajú srác, én pedig rákaptam a tekintetem.
-Kim Taehyung vagyok. -válaszoltam, majd meg is jelent végre az igazgató, akire egész idáig vártam.
-Jungkook, örülök, hogy itt talállak Taehyung mellett. Vezesd körbe légyszives az épületben. Ma más dolgod nem lesz, csak vele foglalkozni. Oh és ő lesz a szobatársad. -hadarta el gyorsan, majd el is ment.
Ezt követően beszélgetni kezdtem Jungkookkal és először azt hittem valami fuckboy, aki mindenkire rá mászik, de később kiderült, hogy nagyon kedves fiú. Körbe vezetett az egész területen és megismertem pár itt lévő gyereket is. Az egyik Min Yoongi, aki így elsőre nem volt valami szimpatikus nekem, de remélem az alatt a két év alatt amíg itt leszek, megkedvelem. Bár, ha jól tudom ő is csak egy évet lesz még itt, mint Jungkook, úgyhogy van egy évem rá. A másik, igaz nem ember, hanem egy kutyus, de Yeontan azonnal belopta magát a szívembe. Szerintem sokszor fogok vele játszani. A harmadik pedig Park Jimin. Azt hittem nem vagyok neki szimpatikus, ugyanis később kiderült, hogy ők nagyon jóban vannak Jungkookkal és nem lepődtem volna meg, ha utálna az miatt, mert Jungkook ma velem töltötte a napját, de végül vele egész jól összebarátkoztam. Jelenleg pedig épp Jungkookkal zuhanyzunk, hogy utánna pokerezzünk.

*Jungkook szemszöge*

Nem tudom miért tettem, de muszájnak éreztem, hogy hozzá érjek Taehyunghoz, így finoman a derekára simítottam, amiből hamar levettem, hogy valaki ugyan úgy fogott a derekára csak sokkal erősebben.
-Ne! -ugrott meg hirtlen és felém fordult, miközben kezével középen takarta magát.
-Ne haragudj. Csak... Szóval én... -kezdtem bele, de még magam se tudtam, hogy miért nyúltam hozzá.
-Semmi baj. -mondta lehajtott fejjel, majd újra hátat fordított nekem és mosakodni kezdett.
-Ki bántott? -kérdeztem, majd közbe én is mosni kezdtem magam.
-Miből gondolod, hogy bántottak? -kérdezett vissza.
-A foltokból a derekadon és abból, hogy megugrottál, mikor hozzád értem. -mondtam, miközben rá néztem és alaposan végig mértem őt.
Nem tagadom, most már elég sokat elidőzött a szemem a fenekén.
-Nem akarok beszélni róla. -válaszolta közben, én pedig elmotyogtam egy rendbent, majd elszakítottam a tekintetem a popsijáról és gyorsan befejeztem a fürdést, mielőtt szemmel láthatóan is felizgulok.
Egyébként egyre jobban kezdem azt érezni, hogy Taehyung nagyon sok olyan titkot rejt, aminek köze van ahhoz, hogy ő itt van. De nem tudok rájönni mi történhetett. De nem erőszakolom ki belőle, mert akkor csak rosszabb lesz.

Fürdés után vissza mentünk a szobába és míg Taehyung maradt a kis nadrágjában és a pólójában, én levetkőztem egy alsónadrágra.
-Így fogsz lenni? -kérdezte, mire rá néztem és láttam, hogy enyhén elvan pirulva a látványomtól.
-Igen, miért? -kérdeztem, mire picit beharapta alsó ajkát, majd felnézett a szemembe.
-Hát így akarod ellopni a pokert a játékteremből?
-Nem, majd akkor felöltözöm, de majd éjfél felé, mert akkor már elcsendesedik az épület. Aztán vissza le vetkőzök, hogy tudj nézni engem. -mondtam az utolsó mondatot egy huncut mosollyal arcomon, mire Taehyung hozzám vágta a párnáját.
-Nem is néztelek! -mondta elpirulva, amin csak nevettem miközben vissza dobtam neki a párnát.
Már most nagyon kedvelem őt, pedig egy napja sincs itt.