Tényleg Szeretlek [Jimin FF.]

~14. Rész{Veled2/2}~

Felix: Elmentem a barátnőmhöz. Hetfőn suliba találkozunk. Vigyázz magadra hugi😘

  Ez az üzenet keltet fel engem. Jimin nem volt mellettem azt gondoltam dolga van azért ment el, így nélküle kelltem ki, öltöztem vissza és mentem le.
—Ennyire rossz volt velem? - nyitottam volna ki az ajtót mikor kérdését tette fel hozzám.
—Ohh nem nem csak azt hittem el mentél. - közelítek felé.
—Nem hagynálak itt azután, hogy én hívtalak ide. Amugy is csináltam reggelit. - közel húz magához úgy nyom egy édes puszit ajkaimra. Majd konyhába vezet ahol leülünk elfogyasztani ínycsiklandó reggelinket.

  
—Úgye ma is itt alszol? - megtöri kettőnk lévő csendet komoly tekintettel, hangal.
—Haza kell mennem holnap suli össze kell magam szedni meg hát a cuccaim is tudod. - mutogatok össze vissza.
—Mhh igaz megértem. - szomorúan folytatja étkezését.
—De egyébként aluthatnál te nálam Felix úgy is elment majd Hetfőn jön.
—Benne vagyok. - vigyorog amire én is elmosolyodom.

*Otthon*

—Aranyos ház. - néz körbe elismerően bólogatva.
—Ugye? Na amm mit szeretnél csinálni? - ugrok elé.
—Nézzünk Filmet. - átfonja karjait derekamon majd közelebb tol magához.
—Jo de te öntöd ki a rágcsát én pedig a filmet választom. - mondom mosolyogva mire ő durván erőteljesen megcsókol azután egy szexi mosollyal arcán távozik konyhánkba.

  Épp a nézni valót kerestem mikor Jimin telefonjának folytonos rezgésére lettem figyelmes. Sosem voltam az a féltékeny típúsú ezért nagyon nem érdekelt párom telefonja de most igen is érdekelt. Ki keresi ennyire? Egy lány képe volt a nevét nem tudtam rendesen megnézni mivel Jimin akkor lépet be dühösen s vette föl készülékét. "Rendben Puszi" szavakat hallottam mikor ismét belépett.
—Ki volt az? - kérdezem kíváncsi tekintettel.
—Aa.....nővérem. - bólogat.
—De Jim, neked nincs is nővéred. - kérdően tekintek rá. Mit titkol előlem?
—Jah ő igazábol csak egy lány barátom akit a nővéremnek tekintek.
—Aha valószínű. - forgatom meg szemeim.
—Nem értem mért vagy ennyire felháborodva! Én hisztiztem neked akár hányszor is amiért a legjobb haveroddal laksz? Nem, pedig jogos lenne. Te pedig egy ilyen miatt hisztizel. - kiabál velem már vörös fejjel.
—Ne ordítozz és egyébként is nem. Nem lenne értelme felháborodnod ugyan is nincs máshova mennem a legjobb haverom meg csak haver nem több s más. - veszem fel én is stílus hangját.
—Simán lábra tudtál vollna állni és egymagadba elkötözni. - köpi nekem szavait.
—Nem vagy normális komolyan mondom. Még is miből mond már meg?! Én nem vagyok gazdag, nincsennek luxus házaim, nyaralóim. Nem kapok pénzt mint te. - próbálok lehiggadni, sosem szerettem a veszekedést.
—Jaaa, hogy én vagyok hibás amiért a te életed egy rakás szerencsétlenség. - nagyon rosszul esnek szavai, szívem szerint azonnal lehullajtanám összes könnycseppem ami szemebe gyűlt. De mint sok mindenki én se szeretek mások előtt sírni ezért lehajtottam fejem és nyugodtt kisugárzással álltam neki mondandómnak.
—Igazad van Jimin elvan baszva az életem de nem vagyok hajlandó ezt hallgatni szoval most menj el. - mutatok az ajtóra mire ő cinceg egyett majd megkapva cuccat haggya el a lakást.

  Amint elhagyta a lakást kitört belőlem a sírás. Komolyan ennyi lenne az én életem? Semmi nem jönn össze nekem mert egy rakés szerencsétlenség vagyok?! Gondolataimmal s könnyeimmel csináltam végig a napom.

*másnap suliba*

  Eggyáltalán semmi kedvem nemvolt a sulihoz de mit tehetnék? Csak éljem túl a hetet utánna ismét hétvége és aludhatok.
—Minjiii!! - ugrott nyakamba szeretett édes kis barátom.
—Felix megijesztettél. - halványan el vigyorodom.
—Uhh szarul festesz, mi történt? - néz rám komolyan.
—Majd elmesélem otthon. - Így is volt mikor haza értünk elmeséltem neki mindent és kisírtam magamat a vállán. Mindíg számíthatok rá mindíg jobb kedvrederít örülök, hogy ő a legjobb barátom.