Rossz emberbe szeretve /VKook\ 🐯🐰 (Befejezett)

17.Izgatott.😩😖

Ajtó csapódásra ébredtem. Kook sehol nem volt, hajnali háromkor, lementem megnézni hol is lehet, de sehol nem találtam, az autó sem állt bennt a garázsban. Felhívtam, de természetesen kinyomott, mind a 23-szor, így nem tehettem mást vissza feküdtem.

----

Egésznap vártam, hogy haza jöjjön, de nem így lett, még este 10kor sincs itthon, nem tudom mit csinálhat, de kezdek egyre idegesebb lenni, a nappaliban vártam, míg nem bealudtam.

---

-Tae, kelj fel.-suttogta Kook.

Szemeim azonnal kipattantak helyéről.

-Haza megyek.-szóltam ridegen.

Felálltam és felmentem a szobába össze pakolni a cuccaimat. Feljött ő is és rálökött az ágyra.

-Mi a baj?-nézett mélyen szemembe.

-Vagy 40-szer hívtalak ma, de te annyira nem voltál kéoes, hogy írj egy üzenetet, ha már vissza hívni nem vagy képes, ja és azt sem tudom mit dolgozol, te mindent tudsz rólam, én viszont rólad semmit.-kiabáltam.

-Sajnálom, nem volt időm. Irodában dolgozom.

-És a hugod egyáltalán létezik?-faggattam tovább.

-Meghalt. 5 évvel ezelött, autóbalesetben.

-Sajnálom.-szégyeltem el magamat.

-Semmi baj, már a múlté.-simított arcomra.

-Miért akarsz haza menni?-mászott le rólam.

Lótusz ülésbe helyezkedtem, és így beszélgettünk tovább.

-Már vagy 3 napja nem mentem haza, és anyával ma megbeszéltem, hogy haza megyek.

-Jó akkor haza viszlek. Bólintottam, gyorsan össze készülődtem és beszálltunk az autóba.

-Finom illatod van.-jegyeszte meg.

-Köszönöm.-pirultam el egy kicsit.

Most egy kicsit jobban volt időm végig szemlélni, megint nagyon dögös.

Negyed óra múlva haza is értünk.

-Most nem megyek be ha nem baj, nagyon fáradt vagyok.-szállt ki a kocsiból.

Elé sétáltam és bólintottam. Megakart ölelni, de én lábujjhegyre állva megcsókoltam, derekamra mart, és nekem nyomta farkát, belenyögtem a csókba, elakartam vállni tőle, de ő nem hagytam, még közelebb vonnt magához és úgy markolt bele fenekembe.

-Ne az utcán Kook.-válltam el tőle.

-Jó éjt.-csapott seggemre.

-Jó éjt.-Dobtam neki a levegőbe puszit.

Anya már aludt mikor bement a lakásba.

Halkan felosontam a szobámba, és ledőltem, ez egy elég hosszú nap volt. Már most hiányzik Kook.

Kookal még írogattam, és megbeszéltük, hogy holnap este találkozunk és nála alszom. Csak be kell mennem a munkahelyemre. Jelzem a főnöknek hogy itthon vagyok.

----

Anyu keltett reggel. Átbeszélgettük a délelöttött, aztán sajna indulnom kellett, így gyorsan össze készülődtem és indultam is.

A főnökkel jót beszélgettem mint mindig, de nem tudtam teljesen oda figyelni, mert Kook járt a fejemben.

Hamarosan eljött az este, Jungkook már a parkolóban állt, legszívesebben a nyakába ugrottam volna, de nem akartam, hogy lássa a kitörő örömöt. Beszáltam, adtam neki egy gyors szájra puszit és elindultunk.

-Van valami baj?-simított combomra.

-Nincs semmi, csak érjünk haza, nem érzem túl jól magam.-játszottam meg magamat.

-Ne álljak meg?-kérdzete.

-Akkor már valami erdős részen kéne, mert nagyon hányingerem van.-folytattam a színlelést.

-Jó, itt a közelben van egy kihaltabb erdő.-mondta, és rákapcsolt a gázra. Miután oda értünk, lefékezett, de nem állította le a motort.

-Leállítanád a motort?-néztem rá.

-Minek?-vonta fel szemöldökét.

-Mert, és zárd be az autót.-utasítottam.

-Most akkor nem kell hánynod?-erdeklődött.

-Kook, az isten szerelmére, csak csináld.-parancsoltam rá.

Tette amit kértem, aztán vissza nézett rám miután megcsinálta a dolgokat.

-Na mi az?-kérdezte türelmetlenül.

-Én már ezt nem bírom tovább.-sóhajtottam, ölébe másztam és megcsókoltam, heves csókolózásba kezdtünk, közben farkamat övének dörzsöltem.

-Így nem jutunk haza.-vált el.

-Azt akarom, hogy itt helyben megdugj.-löktem neki csípőm. Hátra hajtotta az ülést és leszenvedtem az ő nadrágját, aztán a sajátomat is. Azonnal farkára ültem, viszont ez nem volt annyira jó ötlet. Eléggé fájdalmas volt, viszont egy idő után jobb lett, így mozogni is kezdtem.

-Ahh.-sóhajtott fel és csípőmre mart.

Neh.-szisszentem fel.

-Mi az?-állt meg.

-Nagyon erősen szorítottad múltkor is a csípőmet és nagyon be lilult.-panszkodtam el.

-Na te meg se szólalj inkább, mit műveltél a hátammal.-kuncogott.

-Ne nevess, te voltál a hibás.-puffogtam.

-Tényleg?-tolta beljebb farkát.

-Ahh, igen.-sóhajtottam nagyott.

-Szerintem nem.-imitálta az elöbbi mozdulatát megint.

-Neh, csináld.-nyögtem ki nehezen.

-Lovagolj meg.-utasított.

-Örömmel Mr Jeon.-gúnyoltam ki, és elkezdtem lovagolni farkán.

Hamar elmentünk mind a ketten. Ezután egy kicsit össze szedtük magunkat és elindultunk haza.