Sally és Emilia a Roxfortban

4

SALLY.

-GYERE VISSZA! DAISY!!- kiáltottam macskám után loholva ugyanis legjobb barátaim drágalátos kutyája üldözőbe vette. - ESZKÜSZÖM SZÉTTÉPEM AZT A KUTYÁT!!!- ordítottam dühösen mire az ikrek ijedten utánam futottak.
- Hát de miért hoztad ki a büdös macskádat?! - ért be Fred és lefogta a karom.
- Elmondom hogy te vagy a büdösebb!- válaszoltam kicsit sem kedvesen és kirúgtam a lábát, egyensúlyát elvesztve a földre esett fivére pedig sírva röhögött rajta mire én hozzá fordultam.
Erre George elkezdett felém futni eközben az állataink körülöttünk szaladgáltak én elkezdtem hátrálni mert Fred is felkászálódott a földről. És ekkor természetesen megbotlottam Rágcsában és elterültem a földön. George a kezét nyújtotta, megpróbálva nem kinevetni, én meg megfogtam a kezét. Amikor felálltam csak néhány centi volt köztünk. Nemtudom medig álltunk úgy egymás kezét fogva de egyszer csak meghallottam Emi nevetését, elpirultam és elkaptam tekintetem. Komolyan mondom a hugom úgy rázkódott a nevetéstől a kertünkben lévő padon hogy a kezében tartott popcorn a földre hullott. Mi elképedve néztünk a földre eső kajára és elkezdtünk a hugicám felé sprintelni.
Eközben nagy csörömpölést hallottunk anya kiáltása kíséretében miszerint az állatok már bent randalíroznak a nappaliban.
Amikor bementünk a házba megláttuk hogy 2 váza eltört, egy függöny szét volt karmolva, a kanapén összevissza voltak a párnák, és a szőnyegen, ott birkózott Rágcsa és Daisy, fölöttük ijedten repkedett Emi hóbaglya Diana. Miután szétválasztottuk a két rosszcsonttot és megnyugtattuk a hóbaglyot, Fred és George haza indultak de George még az ajtóból vissza integetett én intettem neki egyet. Luca tanulni ment anya pedig felment pihenni miután ránk bízta a takarítást. Én el is kezdtem volna de nem tudtam nem észrevenni hogy Emi elléggé ijesztő mosollyal bámul rám.
- Mi az?!- kérdeztem meg durcásan.
- Miért nem vallod már be hogy szereted?- kérdezte Emily.
- Már egy csomószor mondtam- néztem a kezemben tartott macskámra mosolyogva majd Emily-re.
- Tényleg?- kérdezte csodálkozva.
- Igen. - mondtam és közben értetlenül néztem rá.
- Akkor most együtt vagytok?- nézett rám és már elkezdett volna ujjongani amikor...
- Egy macskával?!
- Mi? Milyen macska?? Én George-ról beszélek!- kiálltotta furán nézve rám.
- Milyen George??? Nem Daisy-ről volt szó?
- Nem. Őt tudom hogy szereted vagy hatmilliószor mondod egy nap. De én láttam ahogy elpirultál, amikor felsegített.
-Nem tudom miről beszélsz.‐ mondtam.
- De tudom hogy szereted!
- Persze hogy szeretem, ő a legjobb barátom. Ő csak a fejét rázta. - Én inkább megyek lepihenni! - szóltam mert már elég volt ebből a napból, és elindultam fel a lépcsőn.
- És ki fog takarítani?- kiabált kétségbeesetten hugicám.
- Már nagy Roxfortos vagy megoldod egyedül is!

☀️
Ez egy kicsit  hosszabb rész lett bár nem sok minden történt benne😅