Monaco's Princess |✔️

19. Fejezet

𝙻𝙰𝚅𝙴𝙽𝙳𝙴𝚁

Leheveredtem a kanapéra, s hagytam, hogy könnyeim utat törjenek maguknak. Charles szavai jártak folyamatosan az eszemben.

'Nem leszünk barátok, mert ahhoz túlságosan is szeretlek, hogy csak barátok legyünk!'

Én sem akartam a barátja lenni. Azt akartam, hogy ami közöttünk van, több legyen, mint puszta barátság. Azonban tudtam, hogy hiába mondja nekem azt, hogy értem, miattam képes lenne lemondani a saját karrierjéről, az álmáról, hogy világbajnok legyen, tudtam, hogy velem soha nem élne teljes életet. Neki egy olyan nőre volt szüksége, aki mellett a versenyeket is tudta folytatni. A körülményekhez képest, egy normális életre volt szüksége, nem pedig olyanra, ami engem vesz körül. Mert amikor a pici születése után a nyílvánosság elé állok, onnantól kezdve a 'nyugodt' életemnek lőttek. Lépten nyomon a nyomomban lesznek, hogy aztán különféle hazugsággal megfűszerezett cikkeket írjanak rólam.

Bár Charles pontosan tudja, hogy mi ennek az egésznek a végkimenetele, a médiás részleg miatt, még sem kérhettem tőle, hogy az álmáról lemondjon.

Mert most hiába mondogatta azt nekem, hogy lemond róla, neki ez nem számít, ha velem, velünk lehet... most lehet, hogy így gondolja, de pár év múlva rá fog arra jönni, hogy óriási hibát követett el azzal, hogy lemondott a versenyzésről.

– Át tudsz jönni? – nyögtem ki nehezen a szavakat a készülékbe. A vonal túlsó felén lévő férfi hümmögött egyet válaszul, majd bontotta a vonalat. Percekkel később kopogás, majd ajtó nyitás törte meg a csendet. Két erős kar fonódott derekam köré, miközben mellkasára húzott. Halkan zokogtam, miközben ő a hátamat simogatta.

– Mi történt? – szólalt meg halkan.

– Charles... azt mondta, hogy nem akar a barátom lenni. Velem és a picivel akar lenni. Miattunk képes lenne lemondani az egész karrierjéről, amit nem hagyhatok, hiszen ezzel tönkretenném az életét! – néztem a szürkés zöldes szempárba.

– Tudod, hogy milyen makacs! Ha valamit a fejébe vesz, az úgyis meg fog történni. Hiába akarod az ellenkezőjét. – felelte.

– Tudom, de Pierre...

– Nézd, Lavender... nem fogok hazudni, ha azt mondom, mindenkit megleptél akkor, amikor a királynő bemutatott téged, mint hercegnőt! Hatalmas meglepetés okozott mindenkinek, főleg Charles-nak. Amikor ő elment, te pedig utána mentél, majd egyikőtök sem tért vissza, már akkor tudtam, hogy baj van. Főleg azokután, hogy Pilar sóhajtva mondta nekünk, hogy elege volt abból, hogy a nagybátyja szerint ugráljon.

– Ezt hogy érted? – kérdeztem, az utolsó dolog hallatán.

– Nem tudom, hogy tudtál e róla, de Pilar Binotto unokahúga. A csajnak régóta tetszett Charles és a nagybátyja kapva kapott az alkalmon. Megfenyegette Charles-t, hogy ha nem jön össze az unokahúgával, akkor az ülése jövőre bajba kerül.

– Valami ilyesmit említett nekem a levélben, de nem emlékeztem rá pontosan.

– Na igen. Amikor szakítottak, Binotto elkezdte szervezni a jövő évi cserét, viszont ezt Pilar nem hagyta. Kerek perec megmondta a nagybátyjának, hogy ha Charles-t kiteszi a csapatból, akkor a királynőhöz, vagyis a mamádhoz fordul segítségért. Ez hatott, ugyanis Binotto befejezte az egészet. Na meg amúgy sem tudta volna ki tenni a csapatból, mert a fejesek imádják Charlest és benne látják a jövőt.