dinamit

2. fejezet - Matek fakt

Amikor megszólalt a csengő és visszatértem a terembe, Zane köddé vált, a tanárnő pedig úgy nézett ki, mint aki életvezetési gondokkal küzd.

Még óra elején próbált egy kicsit beszélgetni velünk a történtekről, de azt hiszem, annyira sokkos állapotban volt, hogy végül is ejtette a témát.

Irodalom után várt még rám egy dupla tesi. Ma sem öltöztem át, állandó igazolást szereztem Dr. Lee-nek köszönhetően. Áldassék a neve napfelkeltétől napnyugtáig!

A tesi idejére bekuckóztam magamat a könyvtárba. Először megcsináltam a házikat, aztán valami romantikus, tocsogós könyvet kezdtem olvasni. Persze, Rae-re gondoltam közben.

Tesi után matek fakt következett. A tanárunk, Mr. Eliott, váratlan szabadságra ment, szerintem lelépett Hawaiira.

Mr. Eliott távozása miatt, összevontak minket a d-sekkel. Még reggel nem gondoltam, hogy ez bármiféle problémához fog vezetni.

De az még reggel volt.

Ahogy beléptem a 224-es terembe, megéreztem magamon egy reggel még ismeretlen tekintetet. Felkaptam a fejemet, Zane a harmadik sorban ült, Luke mellett. Laza volt, elnyúlt az asztalon, a kezei az előtte ülő székét birizgálták és béna baseball sapka volt rajta. Ki visel kék baseball sapkát "wolf" felirattal és egy narancssárga pizzaszelettel?

A mindentudó szemeivel engem mustrált, ahogy beléptem.

Szuper, reggel még bevallom bátrabb voltam. Most már egy kicsit kezdtem parázni, már csak az kéne, hogy megkeserítse a bandájával az életemet.

Lesz még egy kínzóm - gondoltam magamban, sóhajtottam egy nemkívánatosat, aztán bevetődtem az első padba, az ablak mellé. Természetesen, nem ült mellém senki.

Még büdös Walter sem.

Ilyen a tápláléklánc alján lenni.

A biztonság kedvéért hátra néztem, felmérni a helyzetet, Zane még mindig rajtam tartotta a szemét, mire Luke kérdőn a barátjára nézett, majd rám.

Előre kaptam a fejemet.

Ennél jobb nem is lehetett volna ez a nap.

Rae-re gondoltam, hogy óra után bioszozni fogunk, a csodálatos, éteri kék szemeire...

Szerencsére, nem volt időm a további monodrámára, mert a következő másodpercben kivágódott az ajtó. Összerezzentem.

- Szép jó napot! - lépett be suhanva a másik fakt matektanára. - Én fogom Önöknek tartani ezt az órát az év hátralévő részében. Aki nem ismerne - dobta le a cuccait, és dinamikusan már írt is a táblára. - Dr. Kelly Nguyen vagyok, valami érthetetlen oknál fogva középiskolai matematika tanár, amúgy asztrofizikából doktoráltam - vetette csak úgy oda, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne -, ezen az emailcímen érnek el, de ha lehet, ne nyaggassanak a kérdéseikkel. Ha akarnak valamit, azt beszéljük meg órán. Azért vagyok itt. A félév során - gőzerővel körmölte az elhangzottakat - rengeteg feladatot fogok adni, mivel sokan vannak, két fős csoportokat akarom, hogy alkossanak. - A kezei egy pillanatra sem álltak meg. - Persze, azért, hogy ösztönözzem magukat, a legjobb duó plusz egy jegyet kap év végén. Talán, ez még a felelősségtudatukat is növelné, lenne esélyük elérni a nullás szintet. Ami nem lenne elhanyagolható, talán ezért már érdemes is élni... - Hirtelen felénk fordult. - Kapnak két percet, hogy pár válasszanak maguknak. Indulás.