Szégyen- Tekergők ff.

6. Fejezet

1971. Szeptember 6.

Gyorsan húzta be a függöny mögé bajtársát Marie miközben próbálta visszatartani a nevetését. A fiú a hirtelen rántásra felkiáltott volna ha Marie nem fogja be a száját. De a fiú még mindig ijedten kapálózott és próbált hangot kiadni.

-Halkabban már, lefogunk bukni.-suttogta a lány a fiú fülébe majd elengedte.

-Hogy kerültél ilyen előre? Az előbb meg mögöttem voltál.- a fiú kiakadva figyelte ahogyan csak megvonja a vállát és elővesz egy almát.- Egyáltalán honnan szereztél te almát?- újabb váll vonás, majd egy almát nyújt a fiú felé.- Köszönöm de nem kérem, te hogy tudsz egyáltalán enni most? É-én p-például tiszta ideg vagyok. Az előbb robbantottuk Clementine Bourgeois arcába a bájitalt. Utána meg persze mi kiszöktünk azt sem tudom, hogy hogyan oldottad meg utána meg elkezdett utánunk jönni Miss. Chatelain.

 Miss. Chatelainnek a kóborló, rosszalkodó, csínytevő  gyerekek elkapása és megbüntetése volt a legjelentősebb szerepe az iskolában. Egy középkorú nőt kell elképzelni felcsicsázott hajjal, lila élénk sminkkel, nagy körmökkel fodros ruhában, szemüvege alól pillant rád a ráncos arcával meg az ördögi tekintetével és már tudja, hogy valamit tettél, ha rád mutat ráncos kezével akkor menekülj, veszi elő a drámai hatás kedvéért a fakardját is előveszi mikor üldözőbe vesz. Korához képest elég gyors

-Nyugi már. Nem kaptak el, amúgy is, mit csinálnának? büntető munkára küldenek? Pff Dyl hagyjál má...- félbe hagyta a fiú nyugtatását majd hátrébb húzta a fiút és jelzett neki, hogy üljön fel az ablakba. Cipőkopogás. A lány közvetlen a falhoz húzódott majd látni vélte, hogy egy kéz nyúl feléjük, már majdnem a függönyhöz ért amikor erőt vett magán és hirtelen kilépett majd vissza is húzta a függönyt azért, hogy Dylant ne lássák meg.

(Nem fogom magamat, sem titeket kínozni azzal, hogy franciául fogok írni párbeszédeket vagy leveleket, remélem nem baj bár szerintem kicsit elvesz a hangulatból)

-Ohh, jónapot tanárnő minő meglepetés, hogy látom... hmm új frizura, nagyon jól áll.- húzta el a száját majd hirtelen ugrott egyet-Na de professzor, milyen illetlen, ne kapálózzon, a végén még eltalál engem.- hirtelen hátrálni kezdett mikor a nő elővette a fa kardját. Tudja mekkorát sújt egy kis deszka is úgyhogy továbbra is hátrált az ablakig.

A nőt idegesítette a lány stílusa és a csillogás a szemében. Van képe mosolyogni amikor épp elkapta. Vicsorogva indult volna a lány felé amikor észre vette, hogy nincs ott. Az arcára fagyott a vigyora. Ingerülten húzta el a függönyöket de ott sem talált senkit, még Dylan is elmenekült Marie figyelem elterelése alatt. A fiú már messze járt majd hirtelen megállt. Kapkodta a levegőt, azon járt az esze, hogy hogyan úszta meg a lány. 

Egyiküknek sem jutott volna eszében, hogy végig ott volt a lány csak egy fehér galamb képében szálldogál az ablakok körül míg el nem megy a nő. Kiugrott az ablakon amikor a nő nem oda figyelt majd esés közben átváltozott. Necces volt de sikerült, sietve repült a fiút keresve majd mikor meglátta akkor egy folyosóval előrébb repült. Besiklott az ablakon s, a lendület közben változott vissza így nekiesett a falnak. Szitkozódva seperte le a ruhájáról a port majd megindult Dylan felé.

-Te meg, hogy a francba kerültél elém?- kérdeztet meglepett arccal a fiú amikor látta a felé közeledő lány alakját

-Boszorkány vagyok észlény.- erre csak egy mély sóhajtás volt a válasz, hogy is gondolhatott volna másra...

..... 

A lány mosolyogva olvasta újra és újra a fiú levelét a válaszon gondolkodva a levél megmelengedte a szívét, tipikus Sirius, már három napja kapta meg de választ nem tudott írni, mert a mainapig nem történt vele az égvilágon semmi érdekes. Erre a fiú már a vonatúton kalamajkába került.

"Kedves Marie!

Remélem neked is olyan jól telt a napod mint nekem, bár el nem tudom képzelni milyen lehet egész nap elkényeztetett kis vakarcsokkal lenni. Jó lenne ha szereznél egy-kettő barátot, unalmas lesz nélkülem egyedül neked úgyhogy kellenek Siri helyettesek. Az én napom elképesztő volt, el nem tudod hinni, még a reggelinél véletlen apám képébe robbantottam a levest, én sem értem minek evett levest reggelire amúgy de mindegy most nem ez a lényeg. Aztán Reggie leesett a lépcsőn mert megcsúszott a szőnyegben, hát én halálra röhögtem azon magam ahogy az Anyám rohant hozzá. Ezután ugye elmentünk a pálya udvarra és köszönés nélkül hagytam el őket.... najó Reggit megpusziltam de ha ezt elmondod bárkinek kitekerem a nyakadat. Andromeda segített nekem egy üres kupét keresni ahova később bejött egy lány aki épp sírt. Asszem valami Lujza vagy Livi? Nem tudom már, utána egy zsíroshajú pipogya srác rohant utána és egy drámát ingyen végig nézhettem. Bár rontott a minőségen , hogy nincs popcorn amit meg is jegyeztem nekik mire velem is kiabálni kezdtek és kiküldtek. Ekkor bementem egy fülkébe ahol egy srác depizve nézett ki később kiderült amúgy, hogy Remus Lupinnak hívják szóval kimentem onnan is mire összefutottam egy szemüveges sráccal aki pont oda tartott ahova én. Vissza a síróshoz és a pipogyához. De az a srác kajak olyan szánalom. A bőröndjét sem tudta felemelni. De szóval a szemüveges fiút James Potternek hívták. Röviden annyi, hogy Jamessel meghallgattuk a dráma utolsó felét amibe persze mi folyton belekötöttünk majd kiderült, hogy Perselus Pitonnal hívják a zsírosat és méghozzá mardekáros akar lenni, amúgy az is lett, szóval mi Potterrel elneveztük Pipogyusznak. 

Na és itt van amire vártál tütürürütütütürüüüüü Hollóhátas lettem, najó viccelek  na, egyértelmű, hogy a Griffeldélbe kerültem

3 Fiúval kerültem egy szobába Potterrel akit említettem a szemüveges, Remus Lupinnal, őt is említettem ő a depis, ÉS egy Peter Pettigrewnak nevezett duci fiúval aki szereti a sajtot.

Emellett lettek még barátaim de nem sorolom fel mindet. 

Izgalommal várom a te leveledet

Legjobb barátod, Sirius

Mosolyogva olvasta szintén újra, helytelen írása és a tinta egyenletlen elosztása egy-egy helyen pacákkal megtelve. Elővett egy pergament és a pennáját. Írt benne Dylanről, a kibírhatatlan évfolyamtársáról Clementineről, Miss. Chatelainről és a mai napi kalandjáról arról, hogy ők már elsőben megkapták a Legendás állatok és megfigyelésüket.