Slow burn Hawks x Olvasó

Nagy esők jönnek és itt maradok.

H/n = hős neved

Nyolc nap telt el azóta, hogy Hawks-szal fogócskáztál. Azóta szinte folyamatosan dolgozol. Ennyit a rengeteg szabadidőről...
Japánban évtizedek óta nem látott esőzés tombol. Rengeteg az anyagi kár, házak ezrei váltak lakhatatlanná.
Jelenleg egy kisebb település főterén vagy. Még néhány sérültet kell elláss, aztán indulhatsz a civilekkel a legközelebbi óvóhelyre. Már persze azokkal, akik hajlandóak elhagyni az otthonukat. Makacs egy nép ez a japán. Megállsz egy pillanatra és megdörzsölöd szemeidet. Nagyon fáradt vagy. Az elmúlt egy hétben csak hébe hóba alhattál néhány órát. Kinyitod a szemed és folytatod a dolgod. Amikor végeztél úgy helyezkedsz, hogy minden civil lásson téged és emelt hangon megszólalsz.
- Megkérek mindenkit, hogy álljon fel és rendeződjön sorba! Északra, a következő település iskolájába megyünk. Ahol lehet, ott az aszfaltos úton haladjunk. Rengeteg az úthiba és a vízmosás, mindenki nézzen a lába elé. Én zárom a sort. Ha mindenki kész, akkor indulhatunk is!
Az erős szél és eső ellenére szépen halad a csoport, ha nem lenne ilyen rossz az út, busszal is lehetne menni, de most nincs más lehetőség. Néha megszédülsz kicsit. Muszáj lesz aludnod pár órát ha odaértek az iskolába, ezen már kávé sem segít.
Egyszer csak megáll mindenki. Mi történhetett? Előre sétálsz, de már félúton látod, hogy egy nagyobb tömeg van előttetek. Azon is átvágod magad és meglátod néhány kollégádat egy híd előtt. Itt van 13-as, RockLock, két ismeretlen és... És Hawks? Mit keres ő itt?
- Sziasztok srácok! Mi a helyzet?
- Á! Szexi! Micsoda öröm látni téged! - Hawks 200 vattos vigyorral sétál oda hozzád.
- ,,Szexi"? Ennek a tagnak meg mi baja van? - kérdezi a sötét bőrű hős félhangosan.
- Üdv H/n! Titeket vártunk. Elég ingatag a híd, de RockLock ereje és Hawks tollai stabilan tudják tartani, amíg áthaladnak a civilek. - magyarázza 13as. A hídra nézel. Nagyjából 15-20 méter hosszú. Nem tűnik vészesnek, viszont alatta a folyó annál inkább. - Mi pedig segítünk átkelni az időseknek és a gyerekeknek, hogy gyorsabban haladjunk.
- Rendben. - bólintasz.
Színes bőrű barátotok lép először a hídra. Amennyire csak tudja kiterjeszti képességét a híd lábára. A szkafanderes és a másik két hős a tömeghez sétál. Hawks még mindig téged néz zsebre dugott kézzel.
- Mi van? - kérdezed zavartan.
- Jól áll az ázott ruha. - feleli.
- Ja... Szép ceremónia lesz levenni.
- Majd segítek. -dörzsölt vigyorral végignéz rajtad.
- Hülye... - elneveted magad és meglököd a vállát.
- Mi lenne ha segítenél madárember?! - kiált idegesen Rock Lock.
- Ennek a fickónak kéne egy xanax... - a híd felé fordul és elkezdi lehántani magáról a tollait. - Sajnálom, madárkám, mennem kell.
Meglepően gyorsan átérnek az emberek, neked viszont egyre gyengébbek a tagjaid. Nem hiányzott most neked az a sok ingázás a két part között. Ismét a szemedet dörzsölgeted.
13as vezeti a tömeget, ti többiek hátul maradtok, így tudtok figyelni a haladó tömegre. Hawks mellé csapódsz. Szeretnél jó társasága lenni, de annyira le van zsibbadva az agyad, hogy nem jut eszedbe semmilyen téma amit bedobhatnál. Szerencsére nem kell sokáig töprengened.
- Gondolkodtam azon a köves placcon. -mondja a tollas barátod.- Ha nálam aludnál néhány napig, akkor le lehetne betonozni.
- Képes lennél beengedni az otthonodba egy bűnözőt? - erőtlen mosoly jelenik meg arcodon.
- Ó, ne aggódj, nem venném le rólad a szemem egy percre sem. -azzal rád néz és összeráncolja szemöldökét.- Hé, minden oké? Elég rosszul nézel ki.
- Francba, pedig azt hittem tetszem neked. - próbálod elpoénkodni, pedig borzalmasan érzed magad.
- Most komolyan H/n, alig állsz a lábadon.
- Ne aggódj, csak egy kicsit fáradt vagyok.
- Mióta dolgozol?
- Hát... Amióta mi ketten...
- És mennyit aludtál?
- Én... - megpróbálsz elfordulni, de megfogja a vállad és maga felé fordít.
- Könyörgöm, mond hogy ettél rendesen.
- Nem akarok hazudni neked, de a mártírt sem akarom játszani. Egyszerűen így alakult.
-,,Így alakult"?!
- Mi van srácok? -kérdezi RockLock
- Semmi. Hawks túlreagálja a dolgokat. - válszolod.
- Nem Szexi, te veszed félvállról. Több mint egy hete nem eszel, nem alszol és nem pihensz. Bele is szédülhettél volna a folyóba.
- A madárembernek igaza van, ez így nem kóser. - mondja a rasztás hős, karba font kézzel.
(Ez a sok feka jelző mind RockLock-ra utal, csak már nem tudtam mit kitalálni szinonimaként... Sorry)
Vitatkozni szeretnél, de újra megszédülsz. Elkezdesz dőlni mint egy zsák, de Hawks elkap. Tényleg baromi gyors a fickó. A homlokodra teszi a kezét. Haragosan rádvillantja szemét és a másik három hőshöz fordul.
- Láza is van. Tudjátok tartani a frontot? Előre mennék vele.
- Persze. - feleli az egyik ismeretlen és felzárkózik a haladó civilekhez. A másik két hős is így tesz.- Innen már nem lesz gond.
- Kösz. - kiáltja utánuk Hawks. Sietve leveszi kabátját és bebugyolál vele. A már jól ismert menyasszony tartással felemel és felszáll a levegőbe veled. A múltkorinál jóval gyorsabban halad. Biztos fázik szegény a kabátja nélkül. Egyáltalán hogy tud repülni esőben?
A füledben megszólal a kommunikátort. 13as beszél.
- Hova mész Hawks? Mi történt?
- H/n összeesett, őt viszi előre. - válaszolja RockLock.
- Vettem.
Aztán ismét csak az elsuhanó esőcseppeket hallod. Nagyon hamar odaértek. Nem igazán tudod követni az eseményeket, egyszer csak azt veszed észre, hogy egy apró szobában ülsz egy kényelmetlen széken. Körbe nézel, ez lehet az orvosi szoba. Csak egy íróasztal és egy ágy van a szobában a székeden kívül. Kivágódik az ajtó és Hawks lép be rajta. Elég morcosnak tűnik.
- Vedd ezt be. - a kezedbe nyom egy pirulát. Valószínűleg lázcsillapító. - Aztán állj fel.
Végrehajtod az utasításokat és érzed, ahogy lecsúszik a ruhád cipzárja.
- Te meg mit csinálsz? - kapod hátra a fejed.
- Amit ígértem. Segítek levetkőzni. - lezser mosoly ül ki a férfi arcára.
Tetőtől taplig elvörösödsz.
- De.... De nincs több váltás ruhám. - hebeged.
- Annál jobb. - kacsint egyet aztán elneveti magát.- Csak viccelek, kértem neked egyet. Mondjuk csak kórházi hálóinget tudtak adni.- azzal folytatja a molyolást a cipzárral, mikor végez óvatosan lehúzza rólad a ruhád.
(Ó, de szívesen részletezném, de nem tudom milyen jelmezt terveztél magandak. Azért itt hagyom neked az én jelemezemhez illő leírást. Egy kezes lábast képzelj el.
Megfogja a ruhád nyakát és óvatosan elkezdi lehátani rólad. Ahogy ezt teszi, óhatatlanul végigsimítja vállaidat. Beleborzongsz érintésébe. Zavarod leplezésének céljából lerúgod lábaidról a cipőt, de ezzel csak azt éred el, hogy megszédülsz és hátradőlsz a férfihez. Tarkód a mellkasán landol és ahogy felnézel rá mégjobban elgyengülnek lábaid. Gyorsan vigyázzba vágod magad és valami olyasmit gagyogsz, hogy innentől egyedül is megoldod.)
Végtelenül zavarban vagy. Nem épp így tervezted az első vetkőztetést. Most itt állsz fehérneműben, nedves bőrrel, karikás szemekkel, lázasan, mögötted imádatod tárgyálval. Vállad felett hátra nézel. Hawks udvariasan elforította fejét és egy törölközőt nyújt feléd. Elfogadod és áttörlöd vele tested, amikor végeztél, felveszed az odakészített hálóinget és alatt leveszed a fehérneműidet is. A férfi visszafordul hozzád, habár van egy olyan sanda gyanúd, hogy az ablak tükröződésében végignézte a jelenetet. Látod, hogy az ő hajából is csöpög a víz. A fejére teríted a törölközőt és végignézel rajta. A nadrágjáról lepergett az eső, de a fekete pólója csurom víz.
- Le kéne venned a polód, mielőtt megfázol.
Kinéz a törölköző alól és huncut vigyorral így szól.
- Segítesz?
Válaszként csak elmosolyodsz. Nem könnyű levenni róla a szoros ruhaneműt, pedig a művelet idejére még a tollait is eltávolította. Sok heget látsz felsőtestém, de hogy őszinte legyél, többre számítottál. Ezek szerint ügyesebb mint hitted.
Felnézel arcára, ő megfogja a vállaidat és megcsókol. Istenem de jól csókol. Időd sincs átkaroni őt, már szét is váltok.
- Egyél aztán irány az ágy. -azzal elengedi vállaidat.
Eddig fel sem tűnt mennyire éhes vagy. Lépsz egyet, és ismét megszédülsz, de szerencsére sikerül megtartanod az egyensúlyod. Leülsz az ágy szélére és átveszed a férfitól szerény vacsorádat. Egy tál rizs, vékonyka sülthússal és főtt zöldségekkel. Hawks az öreg székben foglal helyet és zavarbaejtően sokáig nézi ahogy eszel.
- Köszönöm. -mondod amikor végeztél. - Meg minden mást is.
- Részemről az öröm.- mosolyodik el angyalian a férfi.
- Veled mi lesz?
- Én nem megyek el innen amíg nem alszol. - felkönyököl a rozoga szék karfájára és tenyerére pihenteti fejét.
Elfekszel az ágyon, háttal neki. Csak egy vékony lepedő van takaró gyanánt, azt magadra húzod, de vacogsz. Valószínűleg a fáradtság is rásegít arra, hogy ennyire fázol, így viszont nem tudsz elaludni. Hallod, hogy recseg a szék mögötted. Mire megfordulhatnál, már érzed, hogy mögéd fekszik Hawks. Kellemes meleget áraszt a teste. Szorosan hozzád simul, olyan szorosan, hogy érzed férfiasságát még a vastag nadrágján keresztül is. Egyértelműen tudnál mit kezdeni a helyzettel, de eszedbe jut, hogy már egy hete nem láttak borotvát tagjaid, így hamar elveted az ötletet. Minden esetre megfordulsz és átkarolod izmos törzsét. Válaszkén ő is átölel, puszit nyom a homlokodra és rádhajtja egyik szárnyát. Egykettőre átmelegszel és mire észbekapnál már el is nyom az álom.