A Beacon Hills-i kitsune

5

Stiles-nál aludtam el,vigyázni akartam rá és mellette lenni éjszaka ha bármi baja van segíthessek, de egy sötét lyukban ébredtem fel.
Próbáltam kimászni és eltűnni amilyen gyorsan csak lehet de ekkor megéreztem valakit,aki folyton visszahúzott a mélybe. Nem voltam egyedül.
-Ki vagy te?-néztem az árnyra.-És mit akarsz tőlem.
Nem tudtam kivenni hogyan néz ki és hogy ki vagy mi lehet őt.
-Szomorúvá teszel Aya. Hisz én mindig itt voltam neked...
-Akkor hogy lehet hogy még a nevedet sem tudom...
-Az én nevem sosem volt fontos,én egy afféle segítő vagyok édesem.-hajolt hozzám közel.
Ekkor láttam meg ki is ő valójában,egy gyönyörű női alak volt vérvörös szemekkel.
Ekkor kezdtem el emlékezni rá. Kiskoromban féltem tőle, tudtam ha megjelenik valami baj lesz. Mikor először megjelent 7 éves voltam és rátámadt anyura mert nem vette meg nekem azt a babát. Majd 12 évesem koromban jelent meg ismét akkor felgyújtotta a házunkat.
-Édesanyád próbált engem elnyomni és kitörölni az emlékeidből, de egy valamire nem számított. Én halhatatlan vagyok, egy Nogitsune, és holmi kis bűbájokkal nem fog tőlem megszabadulni.-kiabálta.-De ez már a múlt,visszatértem és végre eljött a mi időnk Aya.-simitotta meg az arcom.-Senki nem állhat az utunkba.
-Te mégis miről beszélsz?-kérdeztem tőle.
-Végre azt teheted amire születtél Aya. Elpusztítunk mindenkit, te, én, Void és a kis barátod. Megállíthatatlanok leszünk és beváltjuk a próféciát.
-Milyen próféciát? Én nem akarok bántani senkit...-sírtam.
Felélem járta át a testem,ki kell szabadulnom innen.
-De fogsz, méghozzá sok mindekit, ezért lettél teremtve és örülj neki hogy a kis védtelen Stiles-t választottam Void-nak így neki legalább teljesen nem kell elpusztulnia a többiekkel együtt. Elég nagylelkű voltam veled szemben de ennek vége. Túl sokáig kellett várnom erre a napra...-felelte komolyan.-Lehet most még nem engedsz be az elmédbe de majd adok rá okot hogy megtedd.Oh és ajánlom figyelmedbe anyukád naplóját,az igazit.-majd eltűnt.
Kimásztam végre a lyukból majd rohantam hazáig. Tudtam ha megtaláltom valahol anyu feljegyzéseit ott választ kapok. El kellett őket rejtenie.
-Hová rejtette George?-kiabáltam.
-Mit?-nézett rám mintha nem tudná miről beszélek.
-Neked anyu mindent elmondott,miközben nekem az emlékeimet törölgette ki mert az hitte segít. Tehát most vagy elmondod hol az igazi napló vagy szétszedem az egész házat tégláról-téglára.
Nem szólt egy szót sem csak felment az emeletre anyu szobájába, eltolta az ágyat majd az ágy alatti szőnyeget felement és kivette a parketta alól a füzetet.
-Aya én innentől nem tudok segíteni...Egész eddig édesanyád utasításait követtem de ez már messze túlszárnyalja a képességeimet.
-És én nem is kérek semmit George de ha tudsz valamit el kell mondanod.
-Édesanyád mindent lejegyzett a naplóban. Lent leszek addig...
Kinyitottam és elkezdtem olvasni. Az elején csal feljegyzések voltak a fejlődésemről,a képességeimről majd találtam egy levelet.
"Noshiko érzem hogy eljött az idő. Vissza fog térni és ez veszélyt jelent mindannyiukra. Ezt a veszélyt én hoztam a fejünkre mikor Kane-vel összejöttem. Mindenáron el kell pusztítani Hannya-t mielőtt még mindent elpusztítanak...Ne hagyd hogy Void közelébe kerüljön mert ha igen akkor nincs vissza út. Végezz vele még akkor is ha ez a lányom életébe kerül."
Elkezdtem sírni, hogy mondhatott ilyen anyu.Vajon érdekelte egyáltalán mi lesz velem? Mert ezek szerint egyáltalán nem sőt...Viszont a levelet sosem volt ideje elküldeni.
Tovább olvastam és megtaláltam a próféciát.
"Minden 300 évben születik egy gyermek mely veszélyt hogy az emberi fajra. A gyermek egy jó és egy gonosz kitsune gyümölcse.Ő félig égi kitsune félig pedig nogitsune. A gyermeket születésétől fogva egy gonosz árny követi aki nem más mint Hannya. Hannya és Void a két sötét kitsune, ha az egyik felbukkan a másik is megjelenik. Külön is nagyon erősek de együtt legyőzhetetlenek. Ők sötétséget,halált és káoszt hoznak erre a világra. Ha az egyikkel is összefutsz menekülj arról a helyről és sose térj vissza. Az égiek kegyelmezenek lelkeden"
Ledobtam a naplót a földre és felgyújtottam. Nem akarok többé emlékezni anyámra és nincs szükségem a könyvére sem, eddig is megvoltam nélküle most is túlélem. Igenis legyőzhetem Hannya-t és Void-ot is és nem holmi könyv fogja megmondani mi a jövőm. Én írom a saját jövőmet. Az első dolgom lesz elpusztítani Void-ot hogy megmentsem Stiles. Utána pedig jöhet Hannya. Vége a bujkálásnak,ideje hogy végre hasznát vegyem az erőmnek.
Elmentem a sulihoz ahol éppen Aiden és Derek beszélgettek.
-Te azt mondod hogy gyenge, védtelen Stiles a nogitsune?-kérdezte Derek Aident.
-Igaza van.-szólalatam meg.-És gyorsan el kell pusztítanunk.