Another Him • (Monsta X ff.) 18+

8. Rész

A hívás megszakadt, én még álmosan ejtettem vissza a fejemet a párnára, szemeim összetalálkoztak Hyunwoo tekintetével. Ő is még félig volt csak ébren, de rá volt írva az arcára, hogy nagyon feszült a mai hajnal lehetséges következményei miatt. Úgy éreztem, hogy nekem is tudatnom kell vele valamit, ami fontos tényező lehet az esetünkben.

- Figyelj. Nekem is el kell mondanom valamit – simítottam tenyeremet arcára, lágyan cirógattam enyhén borostás bőrét.

- Most csak… Menjünk készülődni – szusszant fel visszacsukódó szemekkel, majd egész egyszerűen vett egy nagy lendületet, hogy kikeljen az ágyból.

- De… - kezdtem volna bele mégiscsak, viszont ő már a fürdőszobában volt. Én is feltápászkodtam ülőhelyzetbe, összeszorított ajkakkal néztem az ajtót, amely mögött szinte szavak nélkül eltűnt.

Nem haragudtam miatta, hogy nem hagyott szóhoz jutni, hisz… Egyértelműen vihar dúlt most a szívében, lehet, hogy az sem esett neki túl jól, hogy hallhatta, Hoseok és Minhyuk milyen önfeledten szórakozik egymással. Kicsit fájt a gyomrom, valószínűleg az idegeskedéstől, így ittam pár korty hideg vizet, aztán a szobában elkezdtem öltözködni. Ahogy a gardróbban és a bőröndömben is kutatni kezdtem a ruháim között, mély gondolkodásba estem, a kedvenc farmerem és egy szűkszárú nadrág között hezitáltam, végül a második mellett döntöttem. Öt hónap alatt Minhyuk sikeresen belebeszélte a tudatalattimba, hogy szégyellnem kellene azt a ruhadarabot, minthogy nyilvánosan hordanom, így nem akartam, hogy Hyunwoo se találjon vonzónak benne. Felsőnek egy egyszerű pólót választottam, mivel a fürdő még elég sokáig foglalt volt, én már felöltözve ágyaztam meg, kicsit összepakoltam a szobában.

Az ágy szélén ücsörögve vártam, amikor végre kijött, a tegnap esti szettjét viselte, hiszen nem hozott magával másikat, de most teljesen rendezett volt, a szívem pedig majd’ kiugrott a helyéről. Nem igazán tudtam levenni róla szemeimet, végül egy nagyot nyelve siettem be a szobából nyíló helyiségbe. Kicsit zavart, vagyis inkább bántott, hogy már nem úgy bánt velem, mint hajnalban, de természetesen megértettem, és nem szándékoztam számon kérni rajta. Nagyon nehéz helyzetbe került, ha pedig úgy dönt, hogy Hoseokkal úgy tesznek, mintha semmi nem történt volna, nekem támogatnom kell őt. Nem szabad megtudnia, hogy sajog érte a szívem, mert… Nem kell elrontanom a boldogságát.

Reggeli rutinom elvégzése után felvittem egy kis visszafogott sminket, a hajamat is újra kivasaltam, majd egy indokolatlan mosollyal az arcomon léptem ki. Hyunwoo éppen a dohányzóasztalnál ácsorgott, összevont szemöldökkel mélyült el teljesen a szálloda által kihelyezett szórólapban, melyen az étterem különleges fogásai voltak felsorolva.

- Mehetünk – lágyult el tekintetem az imádnivaló jelenet láttán, hirtelen kapta felém a fejét, ahogy találkozott tekintetünk, szinte megremegtem egész testemben, annyira vágytam rá, hogy még egyszer utoljára megcsókoljon. Nem tudtam kontrollálni magam, nyújtani kezdtem felé kezem, de rögtön sikerült észhez téríteni magam, visszahúztam ölelkezésre invitáló karjaimat, szomorkásan sütöttem le szemeimet. Hát ez kínos…

- Kihyun-ah… – szólított meg lágy hangon néhány másodperc csönd után, majd közelebb lépett hozzám, felkarjaimat kezdte dörzsölgetni. – Ne nézz így… Én is… Szeretni akarlak, de tudom, hogy ez nem helyes – szusszant fel halkan, szavaira felemeltem rá bánatos szemeimet. Nem is akartam elhinni, amit mondott…

- És ha csak… - néztem rá a fali órára, ami pontosan 10 óra 10 percet mutatott – Negyed tizenegytől számítana bűnnek? – fontam karjaimat nyaka köré, miközben töretlenül álltam tekintetét, alsó ajkamat lassan haraptam be, hogy odavonzzam tekintetét.