Ez tényleg én vagyok?

13. fejezet

Íroí szemszög

Egy hónap telt el azóta, hogy William és Alexander összejöttek, és szerelmesen tengetik a napjaikat.

Az iskolában kapcsolatuk nyilt titok. Sosem mondták senkinek, de kézenfogva járnak iskolában, és az osztályban egymás ölében ülnek szünetben. Vagy Xander ölében Will...

William élete nem a legeslegjobb. Nagyon szereti Xandert, de Grétát elvesztette. Elment egy másik iskolába, és nem hallott felőle. Annyit még tud, hogy szakitott a baratnojevel es most felszabadult. Deh Will már nem is foglalkozik Grétával.

Xander élete sosem volt jobb, és úgy érzi sosem lehet jobb. A nagymamája nagyon boldog, hogy van kapcsolata, és már be is mutatta Willt. Ugyan akkor a szüleinek nem mondta el. Most egy hosszabb ideig itthon vannak, magyarul már csak jövöre utaznak el hosszabb utakra. Ebben a 3 hónapban csak be kell járniuk minden nap a munkahelyre. Talan igy jobban osszekovácsolódhatnak a gyerekekkel.

Xander és Will még nem feküdtek le, és nem nagyon volt a csókon túli dolog. Vagyis közös verés volt már de szájjal kényeztetésig nem mentek el.
Boldogok egymással és kiélvezik minden együtt töltött időt. Sokat vannak Xandernél, hisz a szülei csak a jovo heten jonnek haza. David, Xander öccse boldogan fogadta Willt.

Will szemszöge

- Deh...
- Nincs semmi de. Szépen fogja a cuccait és oda ül, Katy mellé.

Utálom ezt a tanárt. Most elültetett Xander mellől, mert hogy fogtam a kezét a pad alatt. Hat ez milyen gáz már.
Igaz hogy ez a tanar csak addig tanit minket ameddig az eredeti tanarunk fel nem gyogyul a mutetbol. Igaz még sosem láttuk...

Mit volt mit tennem, leültem Katy mellé, majd szomorúan néztem Xander felé, aki ugyan csak szomorú pillantásokkal dijjazott...hat koszi, nem lettem előrébb.

A nap gyorsan telt. A többi órán már Xander mellett foglaltam helyet. Szerencsére a többi tanar nem nezi rossz szemmel ha a pad alatt megfogom a szerelmem kezét.

- Ahj Willi baba...péntek van, ott aludhatok nálatok? - nézett rám boci szemekkel Xander iskola után.
- Ha nem hívsz így...talan. - utáltam amikor így hív.
- William kérlek... - könyörgött.
- Majd meggondolom.

Majdnem hogy lepattintottam, hisz mentem haza, deh Xander levakarhatatlan. Deh én így imádom. Xander a dominánsabb fél...legalábbis a való világban. Hogy a szexben...ott már nem biztos!!!

Kézen fogva sétáltunk haza. Imádtam az ilyen pillanatokat. Amikor csak ketten vagyok es csak a másikra figyelünk.

Hazaérve odálltam Xanderral a szüleim elé, majd így szoltam.

- Xander szeretne valamit kérdezni. - kuncogtam...
- Hat...ohmmmm... - szegeny teljesen lafagyott.

Én mosolyogva szorítottam meg a kezét, ő pedig gyilkos pillantásokkal jutalmazott. Nagyon dögös volt be kell vallani.

- Esetleg lehetne rá lehetőség, hogy ezen a hetvegen..itt aludjak? - kérdezte félénken.
- Persze ez nem kerdes. - mosolygott anya