Danmei novellák

Arcra puszi (Guo x Chu'ge)

Guo Changcheng reszketve döntötte hátát a hideg falnak. Egészen apróra összehúzta magát, felhúzva lábait amit karjaival átkarolt. A mellette lévő Ye Huo kicsit közelebb húzódott a fiatal fiúhoz, próbálva teste melegével segíteni neki. Azonban az egyre csökken hőség miatt még magát sem tudta segíteni, nemhogy neki. Xiao Guo reszketve emelte két kezét szájához és lehelni kezdte magát. Chu Zushi idegesen ült a lépcsőn, valami terven gondolkodva. A hidegtől a gondolatai kezdtek le lassulni, a teste is egyre jobban kezdett le állni. De még bírta. Ki kell bírnia, hogy megtudja menteni őket. 

Chancheng apró lélegzetet vett, a szemei folyamatosan lecsukódni kívántak. De látva az embert akit annyira csodált még küzdeni akart egy kicsit a jóleső álmosság ellen. 

-Úgy érzem... Ha elalszom... Én... Többé nem ébredek fel...-suttogta remegő hanggal. Ye Huo reszketve sóhajtott, kezeit előre nyújtotta, ökölbe szorította kezeit és próbálta erejét használva meleget hozni, de túl hideg volt, csak magának és sérüléseinek ártott jobban.-Még ha szenvedünk is... Nem szabad tüzet gyújtani...-suttogta, felsóhajtott és újból átkarolta lábait. 

-Tartogasd az energiádat...-mondta Chu Zushi, aki még mindig kicsit messzebb ült tőlük. Nem tudott csak úgy rájuk nézni, a szemükbe pillantani, tudva, hogy nem tud segíteni, tenni valamit annak érdekében, hogy kijussanak innen. Nem tud Xiao Guo szemeibe nézni, látni, hogy a benne lévő gyermeki fény kialszik, mert nem tudta megvédeni. 

-Chu'ge...-szólalt meg remegő hanggal a fiatal fiú.-Ez... Olyan forró... Ez az érzés olyan forró...-lehelte a szavakat, szemeit lehunyva. Chu Zushi szemei ki kerekedtek, és azonnal a fiúhoz rohant, le ült mellé és a vállánál kicsit rázogatni kezdte.

-Changcheng...-suttogta kétségbeesetten. Xiao Guo boldog volt, Chu'ge a nevén hívta, aggódott érte, mindent megtett, hogy ébren tartsa. De annyira fáradt volt... Csak egy nagyon kicsit aludni akart... Csak egy kis pillanatra lehunyni szemeit.-Changcheng, ez csak illuzió. A testhőmérséklet-szabályozód, a központi idegrendszered lebénult.-mondta, miközben megfogta a kisebbik fiú kezeit, ajkaihoz emelte, olyannyira, hogy éppen hozzáért szája. Meleg levegőt lehelt kezeire, ameddig csak bírta. Xiao Guo halványan elmosolyodott. Mindig látta, hogy Chu'ge mennyire védte őt, és aggódott érte, még ha sokszor el is rejtette mindenki elől. 

-Chu'ge...-ejtette ki nevét dadogva nevét.-Zu Jiu azt mondta, hogy bűncselekményt követtél el... Mi volt az?-Changcheng tudni akarta mi volt az, amit a férfi elkövetett. Úgy érezte, hogy nem igaz, hogy félreértették őt. Ő tudja a legjobban, hogy Chu'ge a legkedvesebb, a leggondoskodóbb személy akivel valaha találkozott. Talán kicsit hirtelen haragú, szigorú, és néha talán agresszívabb is... De egyben a legkedvesebb. Mindig ott volt vele, és segített neki erősebbé válni. Egy kis önbizalmat is nyert, és egy kis bátorságot. A hónapokkal ezelőtti énje soha nem egyezett volna bele veszélyes dolgokba ahol tudja, hogy bármelyik percben meghallgat. Chu Zushi pedig ott volt és követte őt az úton amin haladt, s megvédte. Örökre hálás lesz neki.

-Ezt most felejtsd el. Amikor kijutunk, majd elmesélem.-válaszolta, kissé idegesen, tovább próbálva melegíteni a gyenge fiút. Ha már ez nem sikerül teljesen, megpróbálja ébren tartani, ígéretet tenni neki, hogy még többet tegyen azért, hogy mindezt túlélje. Chu Zushi nem akart bele gondolni abban, mi lenne ha Guo Changcheng már nem lenne mellette. Ha nem lenne ott, hogy megfogja kabátja szélét miközben remeg a félelemtől, s ártatlan szemekkel nézi őt, kéri, hogy védje meg. Nem, nem is kell megkérnie őt rá, magától értetődően védi meg egyből. 

-Azt hiszem... nem fogunk kijutni.-Chu Zushi lehunyta szemeit, attól félve, hogy könnyek csordulnak ki szemeiből. Nem akart gyengének mutatkozni előtte, azt akarta, hogy tudja ki fogja vinni innen. bármi áron. Mindent megfog tenni annak érdekében. 

-Ostobaság. Ki jutunk. Hidd el.-morogta, s egy újabbat lehelt az apró, vékony kezekre. Néha hozzá ért a szája a puha bőrhöz. Néha mély levegőt kellett vennie, hogy vissza tartsa magát attól, hogy szájával máshol is hozzá érjen. 

-Chu'ge... Én, örülök, hogy végül csatlakoztam a SID-hez. Örülök, hogy megismerhettelek téged... Köszönöm, hogy kistestvérednek tartottál és megvédtél...Köszönöm...-suttogta Guo Changcheng, s már nem tudta egyáltalán nyitva tartani szemeit. Lehunyta azokat, a feje oldalra dőlt. 

-Changcheng... Changcheng!-fojtott hangon beszélt, ismét rázogatni kezdte vállát, hogy ébren tartsa. -Changcheng, ébredj fel.. ébredj fel Én nem akarom, hogy a kistestvérem legyél. Én már, én már nem...-a hangja kicsit elakadt, nem tudta végig mondani. Nem merte kimondani valódi érzéseit amit iránta kezdett érezni napról napra. 

Mikor látta, hogy nem tudja ébren tartani levette kabátját és rá terítette, utána a sálját, jól betakarta vele a nyakát, ügyelve rá, hogy egy kis rész se maradjon fedetlenül. Utána levette pulcsiját, amit magára terített, s a háta mögé telepedve magához ölelte, hogy a pulcsi és saját testhőjével is segítsen neki. 

-Minden rendben lesz.-suttogta fülébe, fejét az övének döntve. Felsóhajtott. Olyan közel voltak egymáshoz, s bár valahol Chu Zushi akarta ezt a közelséget, nem így akarta ezt, nem azért mert veszélyben volt. 

-Chu'ge... Chu'ge...-suttogta nevét, miközben jobban hozzá bújt, fejét a nyakához téve. Lehelete csiklandozta nyakát.

-Changcheng... Ne aludj el.-hangja kétségbeesett, és tényleg mindent meg akart tenni azért, hogy életben tartsa. -Changcheng...-kezeivel közre fogta arcát és egy gyengéd csókot nyomott a másik arcára. Először ajkait szerette volna célba venni, hogy megmutassa neki, hogyan gondol rá valójában, de mégsem volt rá képes. Egyenlőre megelégszik azzal is ha ő lehet az egyik legfontosabb személy Guo Changcheng életében, és egyben az, aki mindig megvédheti őt. Erősebbé akar válni, hogy ilyen többé ne történjen meg. 

Egyszer csak az ajtó hangos nyikordulással kinyílt. Zuo Yanluo berohant, mögötte Shen Wei. Végre megmenekültek. 

Sziasztok^^ Végre itt egy újabb kis one-shot, remélem tetszik :) Aki nem tudná, ez a páros a Guardian című regényből/sorozatból van. Egyenlőre én a sorozatot nézem, a regényben pedig még eléggé az elején járok, ezért fogalmam sincs, hogy abban vannak-e ők, mint háttérpáros. Minden esetre én nagyon shippelem őket, és egyszerűen imádom őket <3