Emlékek nélkül...<Azahriah ff.>

2. rész

*Lili szemszöge*

Örülök, hogy Petra eljött velem. Nem nagyon szokott elmenni otthonról. Néha fura, de ráhagyom, mert tudom, hogy volt anyuékkal egy súlyosabb balesete amikor én még nem éltem.

Ahogy vége lett a koncertnek a lányok sorba várták a fotót.
Nekem ez is elég volt, hogy itt tudtam lenni.

Viszont Petrát nem találtam.

-Mi a baj kislányom?-vette fel anyu a telefont

-Petra itt hagyott vagy nem tudom..-mondtam feszülten

Voltam már itt Egerben anyáékkal, de mégse olyan, mint Miskolcon.

-Mindjárt felhívom! Addig ülj le egy padra.-hallottam anya hangján, hogy aggódik

-Rendben.-ültem le és kinyomtam közbe a telefont

Amit felvettem felvételt azt kitettem instára eközbe megjelöltem a fiúkat rajta.

Hirtelen hallottam egy hangot :

-Szia.

Ekkor felnéztem a telefonomból és itt állt előttem Ati

-Szia!-köszöntem

-Kivel jöttél?-érdeklődött

-A.. a nővéremmel.. csak nem tudom, hogy hol van.-szomorodtam el

Néha eltüntik és emiatt én és anyu is aggódunk miatta, mert már csak mi vagyunk egymásnak. Aput a balesetnél szinte rögtön elvesztettük.

-Biztos hamarosan jön. Addig gyere oda hozzánk!-mondta

Együtt mentünk oda a színpadhoz pakolni.

-Ezt nem te írtad nekem?-mutatott felém Desh egy insta beszélgetést

-De..-nevettem kínosan

-Naa! Akkor mêgis sikerült eljutnod.-nevetett Desh

Ati is megnézte a telefonját és elmosolyodott

-Ha szeretnéd és a nővéred vagy a szüleid megengedik akkor simán megtanítalak gitározni.-nézett rám

-Az nagyon jó volna!-sikítottam hirtelen

Már legalább 20 perce végeztünk a pakolással. Fészek meg Pisti már elmentek.
Desh, én és Ati vagyunk itt.

Mostmár mégjobban aggódom Petra miatt. Hirtelen láttam felénk sétálni.
A padról felpattantam és szaladtam felé.
Amint odaértem hozzá megöleltem.

Olyan szorosan, mint még soha. Talán mintha kicsit sokkos állapotban volna.

-Jól vagy?-érdeklődtem

-Persze..-mondta túl nyugodt hangon

-Petra.. ez.. te nem szoktál ilyet! Hova mentél?!-kérdeztem

-Ati ott van!-terelt

-Tudom. Ők voltak itt velem ameddig kitudja, hogy te hol voltál.-mondtam dűhösen

-Sajnálom Lili!-ölelt meg

Atiék idejöttek hozzánk.
És észrevettem, hogy Attila nagyon nézi Petrát.

-Petra vagyok!-mutatkozott be, mert ő is észrevette, hogy Ati nézi őt

-Én Ati, de szerintem tudod.-mondta egy halvány mosollyal

-Igen tudom. Ezzel a dilis lánnyal nehéz egy házban élni.-nézett rám

-Hé!!-böktem meg

*Desh szemszöge*

Ati fura. Amióta Lilit meglátta egyedül a padon aztán meg most, hogy itt van a nővére..

-Messze laktok?-kérdeztem

Már kezdett sötétedni és a két lány nem jött valami meleg ruhában. Persze nem is tették ki magukat, bár Lili látszatra 12 évesnek tűnik szóval jobb is így.
És mivel ugye a vírus miatt kellett védettségi igazolvány így valószínűleg Petra 18 vagy több lehet.

-Nem, de nem is 5 perc haza az út.-mondta Petra

-Akkor gyertek velünk Budapestre! Nehogy valami bajotok essen.-mondta Ati

Ezen meglepődtem. Mit tudhat Ati róluk? Olyan mintha ismerné őket...

________________________________________
~Words : 460~