*Ati szemszöge*
Amikor benyitottam a szobámba akkor Petra éppen öltözött. Nem tudtam, hogy mit kéne csinálni.
Régen nem zavarta, hogyha ott vagyok, teljesen zavartalanul öltözött tovább aztán pedig megkérdezte, hogy hogyan néz ki.
De azért most elég sok idő telt el. Lehet, hogy most haragudni fog rám.-Haragszol rám?-kérdeztem
-Nem fogok, ha gitározol nekem.-ült le törökülésbe
Nevetve kaptam fel a gitárom majd Petra mellé ültem az ágyra.
Ahogy elkezdtem énekelni és gitározni megint láttam azt a csillogást a szemébe amit évekkel ezelőtt.
***
-Atiiii! Simogatod a hajam?-feküdt le mellém
A telefonom átvettem a másik kezembe és a szabad kezemmel simogatni kezdtem a haját.
És igazából ebből a mondatból rögtön tudtam mi a baj.Megjött neki.
Régen is ilyenkor mindig megkért, hogy simogassam a haját és, hogy gitározzak neki.****
-Biztos menni akarsz az erdőbe?-kérdeztem
-Éjszaka megmondtam, hogy megyünk. Desh meg mondta, hogy szívesen vigyáz Lilire.-mondta
Elindultunk az erdőbe. Most is rengeteget nevettünk, csináltunk mindenféle képeket, megbeszéltük az elmúlt éveket.
-Haza megyünk?-ásított Petra
Kicsit sokáig voltunk. Egészen hamar elment a nap.
Annak a fiúnak éreztem magam aki voltam. Amikor nem voltam híres.Petra olyan szinten fáradt volt, hogy elindulni nem volt ereje.
Felvettem az ölembe és így mentem vele haza. Csak pár ember bámult meg. Néhányan hallkan odajöttek, hogy csinálhatnánk-e képet. Természetesen belementem és amint kész lett a kép már mentek is, mert nem akartak zavarni.
Otthon letettem az ágyamba Petrát és kimentem Liliékhez.
-Együtt vagytok?-kérdezte rögtön Lili
-Nem.-mondtam
________________________________________
~Words : 250~
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Emlékek nélkül...<Azahriah ff.>
Hayran KurguTalán jót tett, hogy eljöttünk erre a koncertra... vagy mégsem?