Szex Kódex (Jikook) Befejezett.

40. Fejezet

Jimin szemszöge.

Mióta átadta Jk nekem a notesza sokkal felszabadultabban viselkedik. Folyton ölelget, és csókolgatni napi szinte mondja nekem, hogy szeret. És azt hiszem végre valaha egyszer az életben boldog vagyok. Boldog! Furcsa ez a szó sok mindent takar, de legfőképpen nekem egy személyt. Aki most is itt van mellettem és kézenfogva ballagunk a suliba az évzáróra. Nagyon sok mindent történt ebben az évben... Süti összejött Taehyung, és mi is Jungkookkal. Gondolataimból egy enyhe kézszorítás hozott vissza, mire a mellettem sétálóra kapom a tekintettem.

-Tessék? - nézek rá csodálkozva.

-Csak azt kérdeztem hozzám jössz-e?! - áll meg és fordít magával szemben.

-Mi???? Most komolyan megkérted a kezem? - kérdezek vissza, bár ez nem túl előnyös a válasz.

-Neeeemmmm MÉG nem, arra várnod kell életem. - kuncogja el a mondat végét. Ami nekem most kurva szarul esik. És úgy az egész nap el lett így baszva. De ezt még visszakapja...

-Gyere megérkeztünk. - jegyzi meg, majd hirtelen beléptünk az ismerős fallal körülvett épületbe. A folyosón nagyon sok szempár néz minket. Ki ujjongva, mások meg fintorogva, de ez engem egyáltalán nem zavar. Most már... mivel itt van mellettem az aki mindennél jobban szeretek. - Jimin?! Kérsz valamit? Másodjára kérdezem!- teszi a vállamra a hatalmas kezét Jk a büfé előtt állva. De hogyan kerültünk ide?? Biztos nagyon belefeledkeztem megint a gondolataimba.

-Ömmm egy csoki. Köszi.- válaszolok neki és kiállok a sorból, hogy ki tudjak nézni az ablakon. Ám ekkor Süti hangját hallottam meg és azt, hogy felém szalad. Mire oda fordultam már a padlón találtam magam, a kacagó legjobb barátom ölelésébe.

-Jiminie... Végre. Már annyira hiányoztál. - bújik a nyakamba szipogva.

-Szia Tina! Te is nekem... És a kicsik, hogy vannak??-kérdezem tőle miközben felsegítettem a földről.

-A kicsik Tae szüleivel vannak. Szóval most egy újra gimisnek érezhetem magam. - neveti el a mondat végét, mire kedves barátom is beéri a párját.

-Süti végre megvagy. Miért kószálsz el nélkülem? - kérdi tőle párja kicsit morcosan. Ekkor odaléptem Süti mellé, és a fülébe súgok úgy, hogy ne legyen feltűnő.

-Mi az? Rövid pórázon vagy tartva? - kuncogom el magam, de csattan egy kéz a vállamon, mire oda kapom a kis mancsom és a fájós területet masszírozom.

-Auuu Héé ezt miért kaptam? - kérdezem Taehyungot.

-Mert megérdemelten törpe. - válaszol nekem, majd Süti vállára helyezte a kezét, majd így indultak tovább a folyosón.

-Chhhh még, hogy törpe. EZT KIKÉREM MAGAMNAK. - kiáltok utánuk és ekkor jelenik meg előttem Jungkook kezébe a kért dolgokkal.

-Te meg kinek kiabálsz kicsim??-néz rám csodálkozva.

-Taehyungnak... kajak letörpézet.- mondom ki az utolsó szót fintorogva.

-Hmmm... törpe? Ez tetszik... - nevet párom mellettem.

-Na jó én ezt nem hallgatom tovább. - így orrom felhúzva mentem az udvarra. De Jk utánam szaladt és a csuklómra fogva húzott vissza.

-Jaj kicsim... ez csak vicc. Érted.?

-De nekem rohadt szarul esik. És az is, amit nemrég mondtál! - fejezem be a mondandóm és indulnék tovább de Kook még mindig erősen fogja a kezem.

-Miii??? Mit mondtam? - kérdezi kikerekedett szemekkel csodálkozva.

-Hagyjuk... - fintorgok az orrom alatt. Úgysem fogja soha megkérni a kezem jegyzem meg magamnak. Majd kezem kiszabadítva indultam tovább utamra. Mire kiértem már mindenki sorba állt, és éppen akkor lépett fel az igazgato a pódiumra. Gyorsan le darált az éves dolgokat, majd egy köszönés után távozott. A terem felé tartva Kook még mindig gondolkodva jön mellettem. És nem esik le neki mit is mondott, mármint kérdezett tőlem nemrégiben. Így nagyot sóhajtva léptünk be a megszokott falakkal körülvett helyiségbe, majd ültünk le a helyükre. Az ofő hamar kiosztotta a biziket, és indulhatunk is haza. Az utcára érve Süti hangját hallottuk meg.