A múlt megismétlődik (Harry Potter fanfiction)//Befejezett

I./6. fejezet: Csíny Somerholder, büntetés Hagrid módra

„– És mi van, ha az a lány nem viszonozza az érzéseim?
– Akkor várj türelemmel, amíg viszont szeret.
Sophie kedvesen a fiú vállára tette a kezét, aki bólintott, majd visszaindultak a kastélyba."

~~~

Beköszöntött az október, és az öt jóbarát minden szabadidejét a szabadban töltötte. Ivy és James egyre több tréfát találtak ki és próbáltak ki a mardekárosokon, akik a fogadás után megfogadták, hogy megkeserítik Sophie és barátai életét. Egy ízben az épp arra járó hollóhátas Emma, Susan és Ariana mentették meg őket egy-egy jól irányzott lefegyverző bűbájjal.
Eközben a tanulás is ment tovább. Sophie még mindig nem boldogult a mágiatörténettel, így jobbára Ryanre hagyatkozott. A sötét varázslatok kivédése ellenben a kedvenc tantárgya lett. Blake professzor messze a legjobb tanár volt az iskolában. Mindenkihez volt egy kedves szava, és a plusz pontokat se sajnálta. Ezen kívül pedig még a legügyetlenebb tanulónak is sikerült megtanítania a nehezebb varázslatokat is.

Egyik délután Sophie épp a bűbájtan háziját írta a klubhelyiségben – Lynn és Dennis lementek a griffendélesek kviddicsedzésére, James és Ivy épp tervezgettek valamit, Ryan pedig elment valahova Emilyvel –, amikor a Somerholder ikrek ültek le mellé.

– Mit akartok? – kérdezte Sophie gyanakodva, mert nem úgy ismerte az ikreket, hogy önszántukból leülnek házit írni.

– Hallottunk Ryantől a bámulatos fogadásodról Kennedyvel – kezdte Ethan.

– Igen? Ennyi? – kérdezte óvatosan Sophie.

– Nem igazán – mondta Lucas. – Épp terveztük a következő akciónkat, de még hiányzik egy kis részlet.

– És mégis mit akartok csinálni? – érdeklődött Sophie.

– Be akarjuk zárni őket a klubhelyiségükbe.

– Akkor miért nem torlaszoljátok el a bejáratot?

– Már nekünk is eszünkbe jutott, de azt szeretnénk, hogy ne lássák, miért ragadtak be.

Sophie lecsapta a Varázslástan alapfokont, majd a kíváncsi Somerholder ikrekkel a nyomában elhagyta a klubhelyiséget, és meg sem állt a könyvtárig. Ott odalépett az egyik polchoz, és böngészni kezdte a könyvcímeket. Végül levette a polcról a Hasznos varázslatok haladóknak-ot, és kikereste belőle a megfelelő oldalt.

– Kiábrándító bűbáj? Ez jól hangzik – mondta elismerően Lucas.

– Várj, van itt egy bökkenő! – mutatott egy szövegrészletre Ethan. – Itt azt írja, hogyha valaminek nekiütközik, megszűnik a hatása.

Sophie felsóhajtott.

– Mennyi bajotok van! – mérgelődött. – Akkor majd pajzsbűbájt szórtok elé.

– Egész jó ötlet – hümmögött Ethan. – De lenne még egy kérésünk.

– Mi? – kérdezte gyanakodva Sophie.

– Arra akartunk még kérni, hogy te is vegyél részt benne – mondta Lucas.

– Kizárt – vágta rá Sophie.

– Ivy és James is ott lesznek – tette hozzá Ethan.

– Akkor se – tiltakozott Sophie, azzal otthagyta a két fiút, és visszatért a klubhelyiségbe, hogy befejezze a bűbájtan házi feladatát.

Másnap délelőtt azonban megváltoztatta a véleményét. Ryannel az oldalán órára tartott, de az egyik folyosón megpillantották Kennedyt és társait, akik egy elsős hugrabugos lánnyal „szórakoztak".