/Y/n szemszöge/
Miután vége lett a gyülésnek néma csendben elindultam haza. Draken haza kísért bár elég feszülten sétált mellettem. Nem tudtam eldönteni, hogy azért mert neki ő lesz a felettesem, vagy azért mert megpusziltam azt a fiút. Azt hiszem bajinak hívták de hidegen hagy. Már majdnem a házunk előtt voltunk amikor draken megtoppant.
-Hát, köszi hogy elkísértél. Majd találkozunk.- mondtam de nem tudtam felvenni vele a szemkontaktust mert végig a földet nézte.
-Engem miért nem pusziltál meg?- emelte fel hirtelen a fejét full komoly arcot vágva és a szemében egy kis bánat és zavar is megcsillant.
-Miért annyira bánod?-kérdeztem enyhe gúnnyal a hangomban-Ha annyira akarod adok most.-és közelebb hajoltam hozzá majd egy puszit az arcára. Erre ő úgy lesokkolódott, hogy csak bámult maga elé míg én futni kezdtem egyenesen a hazáig ahol a szobámig meg sem áltam. Ott bevetettem magam az ágyamba, arcomat a párnák közé szorítottam annak reményében hogy elfogy az oxigénem és nem kell vele többet találkozni és kívos helyzetekbe keveredni vele. Nem sokkal ezután elnyomott az álom.
/Draken szemszöge/
Még minimum 10 percig áltam ott lemeredve. Nem hittem volna hogy tényleg megpuszil. Még mindig érzem az ajkainak enyhe szárazságát. Nem értem miért nem tudtam megszolalni. Általában nem így viselkedek a lányok társaságában hanem még magabisztosabb vagyok meg néhe bunkó is. De vele más valami fura hatással van rám és ez nem tetszik. Nem tetszik hogy elbizonytalanit és hogy ha rolla van szó össze szorul a szívem. Volt már csajom de vele nem volt ilyen. Baszki de kínos lesz ha találkozunk. Remélem nem fog kerülni miatta. Miért kerülne? Elmondása szerint minden fiuval ezt csinálja. Ez nagyon ugy hangzott mintha egy picsa lenne de nem az. Legalább is nem nézem ki belölle. De ezt a helyzetete akkor is meg kell oldanom. Majd holnap megint elmegyek a sulijához vagy a házukhoz hogy beszéljek vele. Nem a háza az azért túlzás lenne.
Mikor hazaértem egyenesen a szobámba mentem. Nem akartam senkivel sem beszélni. Már csak aludni akartam.
