Magamat kerestem, téged találtalak❤️ (Draco x Oc)

2. Tanév kezdődik MOST

Eltelt az egy hét, anyával éppen az állomás felé tartunk az elbűvölt autónkkal. Kis Suzuki, semmi extra, de kettőnknek pont elég. Már nem vagyok az a nagy izgulós típus, (kis koromban az voltam, de olyan 12-13 éves korom körül "kinőttem") de most tiszta ideg voltam. Azzal nyugtattam magam, hogy az ölemben alvó Greeny-t simogattam. Szokásunkhoz híven indulás előtt 10 perccel érkeztünk, ami azt jelentette, hogy koppra ideértünk, anya szerint még két percet késünk itt hagy a vonat. Anya mesélte, hogy mikor ő járt a Roxfortba, amikor negyedikes volt az egyik barátjával úgy lekésték a vonatot, hogy meg kellett várniuk a következő járatot ami két nappal később indult.
Nagy nehezen felverekedtem magam a vonatra. Mikor a jármű folyosóján kerestem magamnak helyet megbotlottam, de mielőtt hasra estem volna, kezet éreztem a vállamon, majd valaki visszarántott. Szürke szempár, szőke haj... ez Draco!

-Mániád eldőlni, vagy mi? - hallottam meg az ismerős hangot.

-Van valahol hely? - kérdeztem válaszra nem méltatva.

-Gyere erre vagyunk mi -mutatott maga mögé.

Mikor odaértünk a fülkéhez, egy barna hajú morcos, sápadt lány, és egy annál kicsit felszabadulttabb barna bőrű fiú.

-Ő Pansy Parkinson -mutatott Draco a lányra - ő meg Blease Zambini - mutatott a fiúra - ő meg itt Nola, Nola Nelson - karolta át a vállamat, mire apró pír kúszott az arcomra.

Ezután a szőkeség mint aki jól végezte dolgát leült az egyik ülésre, követtem példáját és lehuppantam mellé.
Míg a többiek beszélgettek, én csendesen nézelődtem, mivel ahhoz képest, hogy mikor szoktam, korán keltem, elbóbiskoltam.

-Nola... Nolaaa - hallok suttogást nagyon közelről.

Kinyitom a szemem és azt veszem észre, hogy a fejem valakinek a vállán van.

~Hezsu! Draco vállán aludtam??!~

-Jót aludtál? - villantott huncut mosolyt a szőke.

-Hát... lehetett volna kényelmesebb is... - cukkoltam - csontos vállad van.

-Bocs, nem én aludtam el... - forgatta meg szemeit.

Ezen jót mosolyogtam, majd kérdőre vontam:

-Amúgy, miért is kellett felkelteni?

-Kb 10 perc múlva ott vagyunk öltözz át.

-Baszki... végigaludtam egy 6 órás utat??

-Végig bizony. Na mivan mégse olyan kényelmetlen a vállam?

Cirkuszolásunkat Pansy unotttekintettel nézte, mégis kicsit féltékenynek tűnk.

Mielőtt a vonat megérkezett, pont fel tudtunk öltözni. Amikor elkezdtünk leszállni újra elkezdődött a hatalmas lökdösődés, Draco gonoszan vigyorogva könyökölte oldalba az embereket. Mivel nem tartozom a világ legkedvesebb emberei közé, büszke voltam rá.

Miután leverekedtük magunkat a vonatról egy nagy bozontos képű csávó várt minket.

-Oké - csapta össze nagy tenyereit - elsősök és az újak, utánam.

-Azt hiszem mennem kell - fordultam Draco és barátai felé.

-Oké akkor majd találkozunk - mondta a szőke.

Pár perc múlva elvegyültem az új diákok alkotta tömegben.

-Neville, szerintem eltévedtünk - hallottam egy vékony, lány hangot.

A hang irányába fordultam, majd egy szőke lányt pillantottam meg, aki hasonló hosszúságú, szőke hullámos hajjal büszkélkedhetett, mint amilyen nekem van.