...
Hidashi lement a konyhába és elkezdett teát főzni. Nem esett neki jól ami történt de nem tudott haragúdni rá. - Jahj...Pitypang...ilyen rossz napod is ritkán van..- tette bele a forró vízbe a teafiltert. Mire Kakuzu levánszorgott a konyhába a fiú már a kész teákkal és sütivel várta az asztalnál ülve. - Arról volt szó, hogy csak teázunk..- ült le a férfi Hidashival szembe az asztalhoz. -Tudom. De gondoltam éhes leszel. - tolta elé a tányér sütit a fiú. Kakuzu elmosolyodott. - Mindig olyan aranyos vagy velem.
A fiú elpirult és a férfi szemébe nézett. - Megérdemled.
Kakuzu elkomorodott. - Nem Hidashi nem érdemlem meg! Megbántottalak mégis megint te foglalkozol velem! Szépen felöltözöl és elviszlek mert megérdemled!
Hidashi ledermedt. - H-Hova?
-Majd meglátod kisherceg. - fogta meg a fiú kezét és felhúzta a székről a karjaiba és átkarolta a derekát.
Kakuzu este elvitte Hidashit a titkos tisztásra ahova az emberek ellen szokott elbújni és az éjszaka nagy részét a csillagok bámulásával töltötték...
