Egyidősek?! [Hatake Kakashi x Reader] •Első Fejezet•

|13.rész|Training|

(Y/N szemszöge)

Október 4. van, azthiszem hogy amikor ténylegesen megszülettem az anyám halálakor volt tehát október 6. bár sose szoktam ünnepelni a szülinapomat és egyébként sincs semmi értelme számomra, na és 10.
pedig Naruto születésnapja, azért őt elviszem rámenezni vagy valami ilyesmi.
És ma is egy szokásos napnak nézünk elébe. Megint a gyerekek tanítgatása meg ilyenek, bár a két fiú közel áll a végéhez tehát már majdnem végeztek, Sakura hát neki sokáig fog azért tartani mert nem olyan könnyű az, de lemerem fogadni hogy tavasz elejére biztosan menni fog neki, sőt még lehet hogy előbb is sikerülni fog. Hát majd kiderül.
-Hali!-intettem Kakashi felé és ő is így tett majd egyűtt siettünk a gyerekekhez hisz megint csak késésbe voltunk mindketten.

-Már megint késtek!-nyavajogtak

-Csak egy fekete macska keresztezte utunkat. De most indulás!-majd mindenki ment a helyére, a klónom Sakurához, Narutóhoz ugyebár pedig én.

-Tehát akkor délig hagylak gyakorlni aztán pedig leteszteljük az érőd.-csak bólintott én pedig csak elrejtőzködtem hogy nézhessem mit's hogy csinál. Na ha ilyen lendülettel folytatja akkor sima liba lesz, és ez lesz a legerősebb fegyvere is neki egy darabig.

Majd aztán csak eltelt az a négy óra hossza, így előjöttem.
-Oh, Y/N-sensei.

-Igen mindjárt mehet.-majd létre hoztam egy klónt amit felerősítettem majdnem olyan szintre mint én, tehát mintha én lennék, ott de mégsem.

-RASENGAN!-nyomta bele a klónba Naruto és hát nem mondom azt hogy nem volt erős.

-Naa! Gratulálok!-majd elő vettem hátam mögül egy jégkrémet majd ketté szedtem és oda adtam neki az egyik felét.

-Kérdezhetek valamit?-mondta Naruto, én pedig bólintottam.-Hogy lehet hogy a klón nem tűnt el? Mert amikor a sajátomon próbáltam egyből eltűnt.

-Tudod én kifejleztettem egy technikát amivel a klónjaidat fel tudod erősíteni majdnem olyan szintre mint te magad.-mosolyogtam rá a végén.

-Oo! Majd megtanítod nekem! Kérlek Y/N-sensei!

-Igen majd igen. De most válaszolok arra a kérdésre amit a válaszom után akartál kérdezni. Mondjuk akkor hogy az én klónom, nézd! Még mindig ott fekeszik, és le kell mérni hogy ugyebár mennyi ideig fekszik ott ez hisz ez bírja a legtöbb ideig, és számodra is ennyi lesz a maximum.-tehát Kyuubi nélkül mert azzal azért tudna aratni mit ne mondjak.

-Gondolat olvasó!! És egyébként mikor kezded el nekem ezt megtanítani??-izgult fel, nagyon haladni akar ahogy nézem. (Mármint a jutsukal!!)

-Szerintem október vége november eleje, mert mostantól úgy tudom hogy sokkal több küldetésünk lesz. És most Sakurára kell öszpontosítanom hisz vele csak egy klónom van.

-Ajh. Nem baj okés, és most én mit csináljak?

-Mondjuk kezdj el meditálni és közben gondolj arra hogy milyen erős lehetsz vagy hogy hogyan tudnád megcsinálni ezt a jutsut.-és már ugrott is, én pedig mentem volna Sakurához ha Kakashi meg nem állít.

-Y/N, kéne egy klón nekem is Sasukéhoz.-csak sóhajtottam egyet majd már küldtem is el egy ugyan olyat mint amit Naruto letűrt.

-Már sikerült Narutónak? És Sasuke-kunnal mi van?

-Most inkább a halra koncentrálj!-mondtam neki szigorúan. Vele sokkal komolyabb vagyok mint a fiúkkal, bár azthiszem Sakura egy nehezebb eset, mivel neki semmi olyan "adotsága" nincs. Se sharingan, se Kyuubi, hát most majd lesz ez! Aztán pedig a harc tudását kéne fejleszteni és akkor már meg is leszünk.

{Time skip}

És igen kint voltam Sakurával kb este hatig. Már vagy 5 halat sikerült élve a vízbe juttatnia. Naruto nemrég ment haza Kakashiról és Sasukéról nem tudok semmit sem.
-Jó Sakura indulás haza!-mondtam neki majd elindult haza felé.
Majd elő ugrott valaki az valahonnan.

-Nagyon gyúrtatok ahogy láttam.-mosolygott reám maszkja alatt Kakashi.

-És még én fáradtam el, bár Sakura is fáradtan indult meg haza.-feküdtem el a földön.

-Egyébként ha már 6-7-dikén pihenünk. 6.-dikán szabad leszel? Mert unatkozni fogok mint mindig.-mosolygott rám Kakashi

-Igen.-ültem fel.-Még holnap egy ugyanilyen fárasztó nap aztán végre pihenés!-ásítottam egyet majd feláltam hogy haza induljak.

-Elkísérlek, nincs jobb dolgom!-mondta majd sétálni kezdtünk haza felé. Már mindketten fáradtak voltunk ugyhogy nem siettünk.

Majd egyszer csak egy nagy kezet éreztem hogy megfogja az enyémet.
Kakashié volt. Majd össze kulcsolta kezünket és berakta azt zsebébe. Én elpirultam ahogyan azt hiszem ő is. És végül így mentünk haza felé.
Míg végül a házamohoz nem értünk.

Hirtelen letakarta szemem majd egy hosszú puszit hintett ajkaimra. Nem csók volt. Sosem csókolóztunk és az is biztos hogy majd eljön annak is az ideje.
-Jó éjt Y/N!-mondta majd eltűnt én pedig bementem a házba és bedőltem az ágyba.

———

Hát szerintem egy ideig most nem fogok posztolni, de amint megirtam egy rész ki is rakom! Úgyhogy ne szomorkodjatok!