3

244 10 1
                                    

Lassan nem sietve átsétáltam az ajtóhoz, hogy kinyissam a korai látogatónak. Általában ide csak a postás jön- na jó meg néha a pizza futár, de az mellékes-de ő se ma, szóval azért csekkoltam magam a bejárati ajtóval szemközti falra felszerelt egészalakos tükörben hátha a megváltó úgy döntött, hogy ma meglátogat. Kinyitottam. Megváltót mondtam? Az ajtóban a tegnapi fickó állt öltönyben, tökéletes frizurával. Mit keres itt?

-Jó reggelt!-nézett végig rajtam

Gondolom leesett neki, hogy nemrég keltem fel. Ezt mutatta szőrös köntösöm alól kilátszódó pizsomám ami nem volt más, mint egy bugyi-bár ez szerencsére nem látszódott-és egy oversize póló. Esetleg a fejem ami úgy nézhetett ki jelen pillanatban, mint akit megtéptek. De meglehet, hogy az arckifejezésemet érthette félre és úgy gondolta, a reggeli látogatónak nem örülök. Ebben részben igaza volt-mert nem szeretem, ha felkelések után zaklatnak-de ez a savanyú ábrázat annak szólt, hogy egyáltalán nem örülök az Ő jelenlétének.

-Beengedsz?-kérdezte mikor már egy ideje csak szótlanul álldogáltam az ajtót támasztva, és ő még mindig a lábtörlőn toporgott

Hát megmondom őszintén, nem igazán volt kedven beengedni, beszélgetésbe elegyedni meg méginkább, de úgy tűnik mégiscsak muszáj lesz, úgyhogy az ajtót nyitva hagyva besétáltam a konyhába.

-Kér egy kávét?-fordultam felé amikor már a kávéfőző elött álltam

-Igen.

Csöndben beraktam a kapszulát, majd vártam, hogy lassan lefőljön. Amint ez megvolt kérdőn fordultam felé. Fel sem kellett tennem a kérdést egyből jött a válasz, bár gondolom nem volt nehéz kitalálni, mit akarok.

-Egy cukor, tej nélkül.-válaszolt a fel nem tett kérdésemre

Hát persze. Ti is észrevettétek, hogy az ilyen nagy emberek valamiért mind így isszák? Ez tekintélyt parancsoló, vagy mi? Csak mert akkor én is kivágom a tejet, meg minimum a fele cukrot, úgy sem kell annyi. Ennyi erővel kinyalogathatnám a kapszulát vagy simán elropogtathatnék egy-két szem kávébabot, majd esetleg rá egy pohár víz és kezdődhet a nap. Fúj!

A bögrét a kezébe nyomtam és visszavonultam a szeretett kis helyemre.

-Miért van itt?-tettem fel a kérdést amikor egy ideje ismét csak néztük egymást

Vagyis ő nézett engem én meg zavaromban vagy a kávémat bámultam, vagy a pilláim alól lestem, hogy néz-e még. Nézett.

-Beszélgessünk!-kezdte-Miért jársz arra a mocskos helyre? Nem a magadfajtának való.-témánál vagyunk

Oké, hogy én vagyok ott a legfiatalabb és még így se nézek ki annyinak amennyi vagyok-ezért simán néztek már 16 évesnek is-mégiscsak majdnem két éve már ott dolgozom, szinte minden estémet ott töltöm.

-Mint említettem ott dolgozom.

-Tudod, hogy nem úgy értettem.-mosolyodott el ismét, bár azzal a "ne nézz már hülyének és ne húzzuk egymás idejét" mosollyal

-Akkor?-kétség kívül húztam az időt

-Máshogy kérdezem akkor. Miért pont ott dolgozol?

-Ez volt a legegyszerűbb, leggyorsabb és valljuk be a legjobban fizető állás amit tudtam szerezni.

-Anyagi gondjaid vannak?-fürkészett zöldes-kék szemével

Tegnap este észre sem vettem, hogy ilyen szép a színe, bár ez lehet attól volt, hogy tegnap nem igazán mertem a szemébe nézni. De most hazai pályán vagyok.

-Nincsenek.-a komoly téma ellenére-ami adódhatott abból is, hogy ő egy vadidegen akit tegnap láttam először és fogalmam sincs, hogy miért érdekli az életem vagy, hogy egyáltalán mit akar tőlem-majdnem elröhögtem magam. Abszurd egy helyzet.

-És, ha nem táncolnál lennének?

-Ha az emberek nem dolgoznának lennének anyagi gondjaik?-tettem fel a költői kérdést

-Te még gyerek vagy.-szúrta oda

-Lehet, de el tudom magam tartani nem?-ismét egy költői kérdés tőlem-Akkor mi a gond?-kezdtem felhúzni magam

Ő egy idegen aki-fogalmam sincs miért, de-az életemben turkál és amúgy azt sem tudom, miért.

-Lehet, hogy van pénzed, de figyelj az a clubb veszélyes, nem neked való.-ezt már hallottuk-Fiatal vagy te még oda és nem értem, hogy egyáltalán, hogy vehettek fel, mert ez illegális és...

-Az egész kóceráj egy merő illegalítás.-pofátlanul vágtam a szavába, mert zavart, hogyúgy beszélt mintha oda csak kisangyalok járnának és én lennék az egyetlen aki nem jó helyen van ott. Ha már itt tartunk ennyi erővel  senkinek sem kéne odajárnia.

-Ezt mondom.-majd folytatt ott ahol belevágtam-Megértem, hogy nem tárod elém az egész életedet, de csak úgy mellékesen megjegyzem egy pillanat alatt kinyomozom, miért jársz te oda. Viszont tiszteletben tartom a magánéletedet és hagyom, hogy te mond el, mert biztos, hogy nem jókedvedből rázod ott magad...Mellesleg nem is rosszul.-ezt gondolom muszáj volt hozzátennie

-Miből gondolja?-már tényleg érdekelt, viszont egy kicsit meg is ilyesztett, hogy ennyit tud rólam, ezzel a kérdéssel pedig félő, hogy megmutatja tisztában van ő még többel is

-Azt mondtad majdnem két éve dolgozol ott.-nem hiszem, hogy várt választ, mindenesetre bólintottam-És ugyebár szinte minden estédet ott töltöd.-újabb bólintás-Akkor akárhogyan is számolok, és mivel láttam elég jól is megy, nem kevés pénzt táncoltál már össze. Namármost hol van az a rengeteg pénz? Ha a pénzért csinálnád tuti, hogy már nem sok lenne belőle, ennek ellenére majdnem az összes pénz a bankban csücsül.-győztes vigyor kúszott az arcára, én meg lesápadtam

-Honnan veszi?-szedtem össze magam

-Gondolom hallottad, hogy tegnap konkrétan az egész maffia a kezembe került...

-Még nem teljesen.-vágtam ismét közbe mielött felvágna a főnöki posztjával ami még nincs is

-Akkor figyeltél. Jó. Biztos tudod, hogy a maffiának elég nagy pénzügyi befolyása van...mindenhol. Egy fél pillanat volt kideríteni mennyi pénz van a számládon vagy a széfben. Megsúgom jó sok. Szerintem te sem tudod pontosan mennyi. Miért? Mert nem érdekel. Elköltöd amennyi a jómódú megélhetésedhez kell, a többi meg majd "jó lesz valamire" alapon gyűlik a bankban. Vagy van vele terved?

Hű! Hát ez most sokkolt. Eddig nem feszengtem, most már keztem. Szerintem nem normális dolog ennyi mindent tudni valakiről akivel tegnap találkoztál először.

Mivel nem válaszoltam egyértelmű jelzésnek vette, hogy nem, én sem tudom mit akarok kezdeni azzal a rengeteg pénzzel ami a számlámon és a bankban vár a csodára.

Egy ideig ismét nem szólaltunk meg. Ő örült a fejének, hogy ilyen reakciót váltott ki belőlem, én meg az elhangzottakon gondolkodtam, m iközben az ébredő várost néztem.

Vajon mi mindent tud még rólam? Tud a múltamról? Azt mondta nem deríti ki miért vagyok ott ahol, márpedig az a múltam. Azért tartok ott ahol mert a múltban történtek dolgok. A jövőm szinte már a születésemkor megpecsételődött. De mi van ha csak azért mondta, hogy nem deríti ki, hogy megbízzak benne és elmondjam, miközben már mindenről tud? Vagy túlgondolom? Lehet. De ő mégis csak egy maffiózó. Félnem kéne tőle, mégis jól esik, hogy foglalkozik velem, még úgy is ha nem tudom még mindig, hogy mit akar tőlem.

-Van egy ajánlatom.-szólalt meg hirtelen és ezzel az egy mondatával ténylegesen felforgatta az eddigi-hát nem biztos, hogy unalmas, mindenesetre számomra-monoton életemet

Ajánlat (SZÜNETEL)Where stories live. Discover now