Ajánlat (SZÜNETEL)

6

Sokkolva néztem távolodó alakját ahogy vissza se nézve, célirányosan besétál a bankba a fotocellás ajtón keresztül. 

Mi történt?

Ez az egy kérdés kavargott bennem és tényleg bárhogy próbáltam választ találni rá nem ment, egyszerűen nem ment. Tehetetlenségemben a kilincset kezdtem el rángatn i hátha kinyílik. Hát legnagyobb meglepetésemre nem nyílt. Idegesen ütögettem a fejem a támlába egy idejig, majd kifújva a levegőt kezdtem el kutatni valami után. Hogy mit vártam mit találok majd azt magam sem tudom. Mit akartam vele kezdeni, felfeszíteni az ajtót? Kétlem, hogy ment volna. Kicsatolva magam hátrahajoltam a hátsó ülésre de nem találtam semmi olyat. Visszamászva az anyósülésre kinyitottam a kesztyűtartót is. Hát lehet nem kellett volna. Volt benne egy hajgumi, egy doboz óvszer és egy női csipkebugyi. Becsapva a kis ajtót egyre stresszesebben forgolódtam körbe valami segítséget keresve, de a parkolóba semmilyen ember nem volt. Beletörődve a sorsomba visszaültem a helyemre.

Mit csinálhat odabent? 

Egy örökkévalóságnak tűnt míg megláttam alakját kilépni az ajtón. Fejéről egy laza mozdulattal lekapta a napszemüveget és a szeme elé helyezte. Tátott szájjal néztem ahogy a legnagyobb nyugodtsággal kinyitja a kocsit, majd beszáll mellém. Nem szólt semmit csak beindította a motort és lazán kigördül az útra, majd be a körforgalomba.

-Szólaljon már meg!-nem tudtam, hogy kéne erre az egészre reagálnom

Gondolom mondanom sem kell, hogy nemszólalt meg, így hát én kezdtem el beszélni.

-Elmondaná mi a fasz volt ez? Hogy képzelte? Mi volt a terv? Egyáltalán mit csinált odabent? Most...-hevesen gesztikulálva fordultam törzsemmel felé, míg ő halál nyugodtan bámult ki a szélvédőn

Mivel meglepő módon erre sem kaptam választ, idegesen rávágtam egyet a kesztyűtartó feletti részre.

-Ne bántsd az autómat.-visszafogott mosollyal figyelte dühkitörésemet

-Maga szerint ez vicces?-tettem fel a kérdést, ám mielőtt válaszolhatott volna folytattam-Először is beállít hozzám egy nevetséges ajánlattal amit igazából nem is értek. Azt hiszi elfogadom? Egyáltalán ki az aki ezt elfogadná csak így? Jó gondolom sok pénzéhes picsa van akinek bejön a modora meg az "úgy is tudom, hogy le fogod dobni nekem a bugyid" mosolya, de tájékoztatom, hogy az nem én vagyok. Másodszor, a szívbajt hozzta rám a lépcsőházban, akaratom ellenére tartott velem, majd bezárt a kocsijába ami nem is tudom minek számít de tutira bűncselekmény. Fogvatartás, vagy mit tudom én. Harmadszor pedig, na ennek már tudom a nevét:emberrablás, mert kurvára nem arra megyünk mint amerre én lakom.-emeltem meg hisztérikusan a hangomat

-Szóval, kezdjük az elején igen szerintem vicces vagy. Az ajánlatom nem nevetséges hanem teljesen komoly szándékú, abban viszont teljesen igazad van, hogy egy csomó nő lenne a helyedben aki gondolkodás nélkül igent mondana. Örülök, hogy ezt sugallja neked a mosolyom és, hogy ilyen gondolatok vannak a fejedbe miatta-fordult felém egy pillanatra egy még szélesebb vigyorral-A szívbajos dologhoz csak annyit mondanék, hogy biztos rossz a lelkiismereted. Sajnos vagy nem sajnos mindig az én akaratom érvényesül. Jogilag nem voltál foggvatartott, mert se nem voltál előzetesbe, se jogerős ítélettel még nem rendelkező terhelt nem voltál, de még csak a szabadságvesztésedet sem töltötted, tehát ha így nézzük nem is tartottalak fogva. Végül de nem utolsó sorban pedig nyugi nem terveztelek elrabolni csak teszünk egy kis kitérőt.-fejezte be

Hű, hát szerintem még nem hallottam ennyit beszélni egyhuzamba.

-Merre?

-Hozzám?

-Minek?-fordultam felé értetlenül, bár amúgy tök felesleges volt, mert még mindig mereven az utat nézte

Egyre kijjebb mentünk a városból és lassan beértünk arra a területre amiről egy átlag-sőt még egy tehetősebb-embernek egyáltalán beszélnie is felesleges, mert soha a büdös életben nem lesz pénze még csak arra sem, hogy egy szobát kibéreljen pár napra nyaraló gyanánt. 

-Megmutatom hol fogsz lakni ha helyes döntést hozol.-befordultunk egy széles utcába ahol már csak elvétve volt egy-egy luxusvilla. 

Bevallom még sosem jártam erre felé. Mondjuk mit kerestem volna itt?

-Tehát konkrét meg akar vesztegetni? Minek néz? Valami lefizethető, pénzéhes kurvának?-akadtam ki megint, aztán rájöttem mit is mondtam-Inkább ne válaszoljon.-visszavettem hangerőmből és enyhén piros arcal fordultam az ablak felé

Az autó egy apró fékezéssel leparkolt egy hatalmas üvegpalota előtt, Liem pedig most először felém fordult a törzsével is.

-Ezt, amire most gondolsz azonnal verd is ki a fejedből, és ne hívd magad kurvának még burkoltan se. Nem vagy az. Még nem tudom miért dolgozol ott ahol, de annyiban biztos vagyok, hogy nem önszántadból jelentkeztél táncosnak. Most pedig menjünk be.-majd kinyitotta az ajtót és lendületesen kiszállt

Olyan volt mintha kicsit felidegesítettem volna azzal, hogy rosszat mondtam magamról. De jobban belegondolva miért lenne dühös azért mert szídom magam? Miért érdekelné minek tartom saját magam, ha azért jár sztriptízbárba, hogy majdnem meztelen nőket nézegessen egész éjjel? Érdekelne, hogy őket minek tartja. Hogy engem minek tart valójában?

Megkerülte az autót és már majdnem a kilincsen volt a keze amikor kicsaptam az ajtót-véletlenül majdnem neki-és kiszálltam. Enyhén meglepődve figyelt még akkor is amikor visszafordultam hozzá miután kivettem a táskám és becsuktam a fekete csoda ajtaját. Hát köszönöm, de ki tudok szállni egyedül is.

-Oké, akkor erre.-indult meg feltehetőleg a bejárat felé

Lassú léptekkel követtem miközben a biztonság kedvéért körbe-körbe néztem, hogy memorizálni tudjaam a terepet, hátha mégsem akarna kiengedni innen önszántából.

A macskaköves kis feljáró mellett két oldalon egy-egy gyönyörű sziklakert húzódott benne színes és gondozott virágokkal. Elismerésem a kertésznek. A ház mögé pillantva egy kertet fedeztem fel, de sajnos csak egy kisebb füves területet láttam belőle, de biztos vagyok benne, hogy hatalmas és elbűvölő az is. De várjunk csak...miért is áradozok magamban egy maffiózó házáról? Jó tény hogy elképesztő a hely ahol lakik, de milyen úton jutott ennyi pénzhez amiből ezt meg tudta venni ilyen fiatalon saját magának. Na az viszont nagy valószínűséggel gusztustalan. 

Kitárva előttem az ajtót félve beléptem a "kristálypalotába". Mondanom sem kell, hogy belülről is olyan nagy és szép volt, mint amilyen kívülről.

-Kérsz valamit?-zakóját felakasztotta a fogasra, majd a vállamhoz nyúlt és lesegítette rólam a dzsekimet

-Nem, köszönöm.

-Akkor gyere körbevezetlek.-indult meg a ház belseje felé

-Miért is?-még mindig nem tartottam lényegesnek, hogy itt legyek

-Hogy később ne tévedj el.-fordult vissza, hátra hozzám a már megszokott pimasz mosolya kíséretében

Sóhajtva és egyben kicsit bele is törődve a sorsomba kezdtem én is bevonulni a hatalmas villába.

Na, essünk túl ajta.