🌌23/1.rész🌌

71 8 4
                                    

//Láttam, hogy ír nekem, de már nem nyitottam meg az üzeneteket. Nem ment. Tehát holnap....holnap véget vetek nekünk.//

Felix pov...

Pénteken óráim után nem tudtam elmenni Binhez a kórházhoz, mert éppen hogy kiértem a suliból és fordultam volna a busz megállóhoz, anyaek ott álltak a suli kapujába, mint kiderült engem, mivel mindennap későn érek haza, sosem tudunk rendesen beszélgetni se semmi, ezért úgy döntöttek, ŐK, hogy elmegyünk egy családi programra. Nem most kene néhány kurva hibájukat megpróbálni helyre hozni egy ilyennel, itt már minden menthetetlen, feleslegesen próbálkoznak. Hiába próbáltam őket rábeszélni, hajthatatlanok voltak. Még össze is pakoltak nekem. Fasza.

*———————————————————————————————————-
*

Szerintem nem is kell mondanom, mennyire kurvára jó volt ez a hétvége. Elrángattak valami rossz hegyoldalába, ahol meg internet se volt, hogy tudjak írni Binnek, hogy ne várjon vagy valami, mert nem tudok, de meg kurva térerő se volt, hogy fel tudjam hívni, vagy akármi amivel elérhettem volna. Lemerem fogadni, hogy kurva boldog volt.

Mindegy végre vasárnap délután van, és megyünk haza. Anyáék a hétvégét beszélik ki éppen, hogy mi mennyire tetszett nekik a házikóba meg hasonlók, én meg csak feltettem a fejemre a fülesemet, bekapcsoltam a landmrvks Lost in a wave c. zenét és csak hallgattam, meg az ezután elkövetkező zenéket. Imádom ezt a számot, egyszerűen csak kurvára jó, és imádom, ahogy szaggatja a dobhártyámat. 2 perc híján este 6kor értünk haza, én gyorsan kiszálltam, fogtam a táskámat, meg minden popereputyerkamat amit anyámék betették nekem, kivágtam az ajtót amint elő halásztam nagy nehezen a táskámból, mert anyáék még szöszöltek a kocsinak, rájuk meg vár a jó kurva isten is szóval... Beléptem a házba, lerúgtam magamról a bakancsot, a kabátot gyorsan ledobtam, majd cuccaimat felfogva indultam meg az emelet fele, leszarva mindent. Fent szétszedtem a szennyesem, elpakoltam a tisztákat, stb... Mire raneztem az órára már 7 óra is elmúlt, úgyhogy fogtam magamnak egy pizsamát, ami alsóból és egy nagyobb pólóból állt ki meg egy zokniból, majd már mentem is fürödni. Magamra zártam az ajtót, le öltöztem, majd beálltam a zuhany alá. Kurvára fajták a foltjaim, hiába nem kaptam hétvégén meg egy rossz pofont se, attól meg mindenem égett és fájt, sietni akartam, majd megláttam azt a tusfürdőt. Most gondolhatjátok, hogy miért olyan érdekes az a tusfürdő?? Igazatok van, semmivel nem különlegesebb mint a többi tusfürdő ami a polcon van. Az az érdekes ami mögötte van. Így van az én régi jó barátom van mögötte......., a pengém. Nem telt el csak kb 5 perc amíg néztem a tusfürdő mögé, közbe meg harcot vívtam saját magammal, hogy na most igazán mit is kene csinálni. A lelkemnek igazán kurvára jól esne pár friss vágás, de holnap már 1000% hogy megyek Binhez, tuti száz, hogy nem örülne neki ha meglátná rajtam a frissen ejtett vágásokat. De olyan hívogató, de Bin megharagudni érte biztosan.

~Tedd meg, nem számít, szerezz magadnak örömet, gyerünk, csináld.~

~De nem lehet, nem szeretném, ha megharagudna érte.~

~ Ó most igazán, kit érdekel? Te se gondolod komolyan, csak próbálod az összes erőd össze szedni ellenem, majd tiltakozni, és meg kell hagyni borzasztó okokat tudsz felmutatni gyerek, hogy miért ne csináld meg. Csak csináld gyerünk.~

~ De én nem akarom ezt, hagyj békén, szállj ki a fejemből.~

~NEM, nem nyugszom, CSINÁLD, EZ KELL NEKED! A lelki fajdalmaid helyre hozása helyett, most is éppen azt a kurva pengét fixírozod. Ne csak nézd..., CSINÁLD.

Közös Távozás-Changlix Onde histórias criam vida. Descubra agora