Part 34. - A bunkóság határa.

11.5K 199 4
                                    


Hajnali fél 2 volt amikor vissza mentem a szobámba. Malcolm még mindig nem ért vissza. Ideges voltam és aggódni kezdtem.
A helyzetet sem értettem igazán. Kérte hogy alázzuk meg, megkapta az alázást, majd kiborult.
Lehet hogy ez már sok volt neki?
Dühös voltam hogy Jessica így megalázta és dühös voltam magamra is hogy hagytam a dolgokat idáig elfajulni.
Az ágyon feküdtem és már majdnem elaludtam fél 3-kor, amikor kinyílt az ajtó és belépett rajta a kurvára részeg Malcolm.

- Édesem, jól vagy? – Szaladtam oda hozzá.

- Nem, kurvára nem vagyok jól.

- Kérlek, gyere pihenj le, most nem tudsz tiszta fejjel gondolkozni.

- Hagyj békén Nina. Te is hazudtál nekem.

- Mikor hazudtam én neked?

- Amikor azt mondtad hogy élvezed hogy ha megkeféllek. – Malcolm átment seggfejbe. Arrogáns volt és bunkó.

- Nem hazudtam soha neked.

- Dehogynem. Tudom hogy igen. Láttam az arcodat akkor, mikor Nic baszott meg.

- Fejezd be kérlek.

- Nem fogom. Elárultad magad amikor vele basztál. Láttam az arcodon hogy odavagy érte.

- Malcolm, elég, fejezd be.

- Nem fejezem be. Te is a nagy faszra buksz mi? Mióta elmentem dugtál vele?

- Kivel? – Nem értettem miről beszél.

- Niccel. Basztál vele addig, amíg nem voltam itt?

- Atya ég, nem, miért mondasz ilyeneket?

- Láttalak kijönni a szobájából nem olyan régen. Gondolom be kellet kapnod egy nagy faszt, az én kicsim után.

- Neked elment az eszed Malcolm.

- Gondolom kellet egy hatalmas fasz a puncidba hogy végre elélvezzél mi?

-Te nem vagy normális basszameg. Beszélgetni mentem át, ahol ott volt a testvéred is.

-Tudom hogy hazudsz. – Üvöltötte.

Malcolmnak elment az esze. Tudtam hogy az alkohol miatt mondja ezeket és a bánattól amit Jessica okozott neki.

- Malc, kérlek feküdj le, aludj egyet és reggel megbeszélünk mindent.

Befeküdt az ágyba és kettő perc után már aludt is.
Lerogytam az ágy mellet a padlóra és olyan halkan próbáltam zokoni, amilyen halkan csak lehet.

*

Reggel olyan kibaszott bánatosan ébredtem mint a szar.
Malcolm esti szavai szíven ütöttek. Tényleg szeretem őt, és szerelmes vagyok belé.
Az biztos hogy soha többet nem lesz édeshármasban részünk. Vagyis nekem száz százalék hogy nem.
A fürdőben sminkeltem éppen magamat amikor hallottam hogy engem szólít.

- Nina. – Mondta hallkan.

- Nina itt vagy? – Szólított ismét.

Nem akartam oda rohanni hozzá.
Befejeztem a sminkelést, megcsináltam a hajamat és utána kimentem a hálószobába.

- Hello. – Mondtam nyersen.

- Mi történt az éjjel? – Kérdezte a vodkás üveget nézve ami üres volt.

- Mire emlékszel?

- Nem sok mindenre.

- Aha, oké. És arra emlékszel hogy azt mondtad hogy hazudok neked és átbaszlak?

- Mi?

- Vagy arra emlékszel hogy megvádoltál azzal hogy míg te sétáltál és keféltem Niccel?

- Hogy tessék?

- Igen, így volt. Haza állítottál kurva részegen és ilyeneket mondtál nekem.

- Nina, baszki, annyira sajnálom.

- Nem érdekel. Csinálj valamit magaddal Malcolm.

- Ezt hogy érted?

- Úgy hogy nem normális amit teszel. Kéred hogy alázzunk meg, majd utána kiakadsz rajta?

- Azon akadtam ki hogy kurvára igaz volt minden egyes szava.

- Én vagyok a szájba vert barátnőd és nem Jessica. Az én szavam számít és nem az övé bazdmeg. – Ideges lettem és kiabálni kezdtem.

- Nina kérlek ne haragudj rám.

- Nem, nem, nem. Végig néztem hogy úgy baszod meg Jessicát mint ahogy engem még talán szinte soha és akkor még van bőr a képeden megsértődni mint egy faszom óvodásnak? Na ezt nem. Menj a picsába Malcolm. Neked fel se tűnt hogy én hogy kiakadtam ezen tegnap? Kurvára nem tűnt fel. – Elindultam az ajtó felé.

- Most hova mész?

- Megyek megreggelizem és utána szerintem partyba vágatom magam Niccel és Jakekel, hadd basszanak meg jól ahogy mondtad.

- Nina kérlek, ne menj el. – Kiabálta utánam amikor bebasztam a szoba ajtaját.

Lementem lifttel a földszintre és kimentem a szállodából. Elindultam a Colosseum felé gyalog. Leszartam a többieket.
Kerestem egy kis kávézót és beültem reggelizni.
Én megértem hogy Malcolm a csalódottságtól és az alkoholtól volt akkora bunkó az este de ez nem mentség semmire sem.
Én vagyok a barátnője, csak annak kéne számítania amit én mondok.
Basszameg.
Megkaptam a cappuccinot, a tojásos paradicsomos szendvicsemet és enni kezdtem.
A telefonom rezegni kezdet az asztalon. Nic hívott. Nem vettem fel.
Pár perc múlva Jake, majd Jessica hívott. Egyiket sem vettem fel
SMS-ek hada érkezett a telefonomra. Aggódtak hogy hol vagyok.
Írnom kellet volna legalább Nicnek hogy jól vagyok, de nem akartam.
Leakartam nyugodni amennyire csak lehet.


Kis ékesség. +18! - BEFEJEZETT.Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt