Kis ékesség. +18! - BEFEJEZETT.

Part 39. - A bizonytalan.

2 HÓNAPPAL KÉSŐBB.

Éppen hazaértem a boltból mikor hatalmas sikongatás hallatszódott ki a lakásból. Megijedtem, gyorsan kinyitottam az ajtót és úgy rontottam be mint egy elvetemült őrült. Azt hittem betörtek hozzánk.
A jelenetet amit láttam, nem tudtam hova tenni.
Nic a földön térdelt Jake előtt. A kezében egy apró dobozka volt. Mindketten mosolyogtak mint a tejbetök.

- Mi folyik itt? – Kérdeztem meglepetten.

Nic felpattant a földről és megölelte Jake-et.

- Igent mondott. Össze fogunk házasodni. – Sikította.

A szavam is elállt. Hogy tessék? Esküvő? Nic és Jake? Mi a búbánatos faszom történik itt?

- Ohh... Gratulálok nektek. – Mondtam zavartan.

A helyzet még kínosabbá vált, ha már csak a helyzetünkre gondolok, és ahogy elkezdtem felfogni a valódi jelentésüket.
Boldog voltam, de ha nagyon őszintének kellene lennem akkor azt mondanám hogy mégsem vagyok boldog.
Ez csak a felszín volt.
A valóság teljesen más.
A mély valóság.
A kapcsolatunk Niccel nagyon érdekes volt. Együtt maradtak Jakekel miután Malcolm és én szétmentünk, de közben Nic meg velem is együtt volt. Azt mondta szeret engem, de mellette meg Jake-et is szereti nagyon és nem bír választani kettőnk közül.
A soha nem kívánt édes hármas.
Ez nekem nagyon nem tetszett. Beszélni akartam Niccel hogy hagyjuk a dolgot és legyenek együtt csak ők ketten.
Megesett hogy még kisem csúszott a puncimból, de már Jake ágyában feküdt és őt kényeztette.
Elbasztam az életemet nagyon.
Sokat gondoltam Malcolmra, nagyon sokat. Szinte már állandóan.
Niccel csak a szex volt jobb, a farka nagyobb volt és ez bevonzott. De hogy kapcsolatban lenni vele, ennyire rossz legyen?
Teljesen ledöbbentem.
A Jakekel való kapcsolatunkban én voltam a felesleges harmadik fél.
Most már legalább nem kell beszélnem Niccel a továbbiakról. Ha össze fognak házasodni, akkor nekem végleg nincsen helyem ebben a szerelmi háromszögben.
Nic és Jake a nyakamba ugrottak és újra sikítottak.
Jake félre vonult hogy felhívja a szüleit a jó hírrel, így rögtön kettesben is maradtunk Niccel.

- Hát ez nem semmi. – Mondtam nyers hangon.

- Már régóta megakartam kérni a kezét.

- Mióta tervezted ezt?

- Hát, nagyjából egy hónapja fontolgattam, aztán múlthéten megvettem az arany karika gyűrűket, és ma este feltettem neki a nagy kérdést. Már a lakás is megvan ahova költözni fogunk. De ne izgulj, neked is lesz ott egy szoba ha velünk vagy.

- Hát, én nem hiszem hogy veletek leszek.

- Ezt meg hogy érted?

- Mit keresnék én ott ha ott lesz a férjed?

- Nem értelek Nina. Most azt akarod mondani hogy köztünk vége van?

- Még szép hogy azt. Amúgy is akartam szólni már erről, pont ma este hogy ezt be kell fejeznünk. Nem akarok tovább én lenni a felesleges harmadik. Most meg végképp nem.

- Miért kellene abbahagyni azt ami van köztünk? – Nézett rám furán.

- Mert nem fogok úgy kefélni veled hogy férjed van bazdmeg.

- Nem?

- Nem. Lássuk be Nic, köztünk csak a szex volt jó. Abban megvolt a tökéletes harmónia. Buktam a farkadra, a méretére, arra hogy felnyársalta a puncimat egy, mint kiderült 19 centis fasz és ennyi. Nekem ennél több kell.

- De szeretsz velem dugni Nina. Imádod a farkamat. Ne feledd hogy milyen nagy. - Kacsintott.

- Nic ez már nem arról szól. Igen tetszett a nagy farkad és imádtam mindegy egyes dugásunkat de ez csak ennyi volt.

- Szóval akkor csak a nagy faszt láttad bennem mi? - Ideges lett. 

- Igen. Nem. Talán. Az csak plusz ajándék volt. Én rendes kapcsolatot akarok végre.

- Akkor menj.

- Ez az én lakásom Nic, nem megyek el innen.

- Nem úgy értettem baszki. Hanem úgy hogy akkor ennyi. Vége van. Menj keress egy kis faszt magadnak.

- Mekkora egy seggfej vagy.

- Az vagyok igen. És ha most megbocsájtasz, megyek és jól megbaszom a vőlegényemet.

Nic ezzel magamra hagyott a nappaliba.
Bezárkóztam a szobámba, és beletemetkeztem a munkába. Felkúrtak Nic szavai és nem értem hogy miért lett hirtelen ekkora seggfej velem.
Ez az egész tényleg csak egy felszínes szex kapcsolat volt. Tízkor még velem dugott, de tizenegykor meg már Jake-et szopta le pár nappal ezelőtt. 

Egészen hajnali fél kettőig dolgoztam, nem bírtam leállni.
Megszomjaztam és kimentem a konyhába valami innivalóért.
A nappaliban ott ült Jake. A korom sötét nappaliban. Megijedtem, mikor a felkapcsolt lámpa fényénél észre vettem.

- Jake, baszki, megijesztettél.

- Ne haragudj.

- Miért ülsz itt egyedül a sötétben? – Kérdeztem.

- Niccel össze kaptunk.

- Min?

- Rajtad. Elmondta hogy idézőjelesen véget vetettél a kapcsolatotoknak.

- Oh, igen, így történt. Nem kellek én oda. Igazából ha jobban bele gondolok, soha nem is kellet volna ennek megtörténnie.

- Miért mondod ezt?

- Jake baszki. Elveszítettem Malcolmot és egyedül vagyok és tudom neked sem volt könnyű.

- Én nem foglalkoztam vele. Kedvellek téged.

- Tudom, én is téged. De másra vágyom. És ez már nem a farok méretről szól. Régen nem arról. Tök mindegy hogy kinek mekkora férfiassága, ha az ember egy fasz.

- Szereted még őt?

- Úgy szeretem mint a legjobb barátomat.

- Én nem róla beszélek. Szereted még őt?

Egy könnycsepp folyt le az arcomon, és elcsukló hangon kimondtam.

- Igen.