Már két hónap eltelt és kezdenek megoldódni a dolgok. Derekkel megszakítottam a kapcsolatot. Tudom, hogy ez nem a legjobb megoldás de nem tudtam már tenni.
Késő délután lehetett ilyen 6 óra, éppen az ágyamban ültem és telefonoztam mikor is elkezdett csörögni a telefonom. Carl volt az.
-Szia Tammy, át tudsz jönni?
-Szia, mikor?
-Most.
-Oké. mondtam és letettem.
Elindultam és bekopogtam. Kinyitotta az ajtót, meglepődtem mivel a homlokán egy hatalmas seb volt ami be volt varva.
-Jézus veled meg mi történt?
-Gyere, beszélnünk kell.-felmentünk a szobájába és becsukta az ajtót.
-Mi történt?
-Emlékszel a srácra akivel mostanában elég jóba voltam?....
-Igen, mi van vele?
-Tegnap..láttam egy idegen ház előtti verandán ült és oda siettem mivel egy kalapács volt a kezében ami véres volt.-könnyezett be én meg fel álltam.-Megkérdeztem mi történt ő meg csak nézett maga elé. Benéztem és láttam egy srácot...aki halott volt.
-És a sebet hol szerezted?-kérdeztem halk hanggal.
-Tegnap Gdog meglátogatott és mondta, hogy többet nem kér meg csempészetre majd fejbe vágott egy kalapáccsal.
Láttam hogy fél..csillogott a szeme.
-Nem akarom ezt folytatni...
-Elhiszem..-megöleltem.
Leültem az ágyra ő pedig velem háttal a földre és elkezdtem kibontani a fonatokat a hajából. 1 órába telt de végeztünk. Fel álltunk.
-Köszönöm...-ölelt meg.
Folytatom...
