Megsebzetten °Szünetel°

7.rész

Leültem a fotelbe és elkezdtem olvasni majd egy olyan 2 óra után lementem a konyhába. Ahol össze dobtam egy egyszerű tojás rántottát és csináltam mellé piritóst meg teát.
Szettem magamnak egy adag kaját meg teát és leültem az asztalhoz elfogyasztani. Miután ez megtörtént előszerváltam a konyha szekrényből egy tálcát meg tányért és tettem rá mindenből.
Majd megindultam az emelet felé. Mikor benyitottam még alutt a kicsike.
Letettem a szekrényre a tálcát és leültem mellé az ágyra s elkezdtem fürkészni arcát. Így milyen nyugotnak tűnik mintha semmi rossz nem történt volna vele. A csodálatomból a csengő éles hangja rázott vissza.

-Ki a faszom lehet az?-kérdeztem magamtól. Amilyen gyorsan lehetett elkezdtem le sprintelni a lépcsőn. Ez a barom azóta is a csengömön fekszik. A végén felkelti itt nekem a kölyköt!

-Igen miben segíthetek?-kérdeztem azt a szart nyomkodó postástól.

-Á igem ön Isami Sakata?-kérdezte mire fáratan sóhajtottam.

-Igen mondaná végre kérem?-kérdeztem kicsit sürgetve mert rohadtul nincs kedvem az emberekhez.

-Igen igen levelet hoztam csak egy pillanat-mondta és elkezdett kutatni a táskájába majd elővett egy levelet amit a kezembeadt.

-Köszönöm.Segíthetek még valamiben?-kérdeztem mire elővett valami nyomi lapot.

-Igen megtenné hogy aláírja hogy átvette a levelet kérem?-kérdezte esetlenül mire csak bólintottam és gyorsan aláfirkáltam. Miután ez megtörtént elrakta a lapot.

-További szép napot.-mondta majd megfordult.

-Önnek is.-intettem neki majd bezártam az ajtót és leültem a kanapéra felbontani a levelet.

A levél tartalma:

Kedves fiam anyáddal arra gondoltunk meglátogatnánk.
Mivel fontos dolgokról van veled
beszédem emellet olyan rég találkoztunk személyesen.
Továbbá hallottuk hírét, hogy új
Kisállatot vettél magadnak.
Másrész öcséd is visszatért az országba.
Ezért arra a döntésre jutotunk, hogy meglátogatunk.
3 napra gondoltunk a jövő héten. Aztán meg
még meglátlyuk mikor indulunk.

Aláírás: Sakata Asahi

-Ó édes faszom még ez is! Na most agyalhatok azon is, hogy ezt hogy oldjam meg. Nao még nem készült fel arra hogy másokkal is el legyen. Áhh hogy a picsába csináljam. Najó majd holnap gondolkodunk rajta most van fontosabb is.-beszéltem meg magammal. Majd elindultam az emeletre. Mikor benyitottam egy már ébren lévő kis szőrgombolyaggal találtam szembe magam. Gondolom a csengő kelthette fel szegényt. Lassan sétáltam a szekrény felé és a még langyos ételt, italt odavittem neki.

-Jóreggelt kicsi jobban vagy? Fáj valahol ha igen nagyon?-kérdeztem szegényt miközben elkezdett majszolni.

-I-igen é-és nem.-dadog egy kicsit de már nem is olyan rossz.

-Akkor jó viszont miután megetted mondjuk meg tanulhatnánk pár szót kielyteni na mit szolsz?-kérdeztem mire ő csak bólintott. Legalább valamennyire tudjon majd válaszolni ha kérdezik.
Miután megette a rántottát és meg itt a teát észrevettem hogy a piritóshoz hozzá se pitiszkált. De nem szóltam érte csak tudomásul vettem hogy nem szereti. Ezután elekztük a gyakorlást.

-Jól van mondjuk kezdjük egy egyszerű köszönéssel jó?-kérdeztem mire bólintott.

-Akkor mond szépen utánam "Jó napot"-mondtam majd vártam egy kicsit.