(...Asahi szemszöge...)
Reggel mikor felkeltem feleségem megszokottan már nem volt melletem.
Általába ilyenkor már a konyhába serénykedik. Egy igazi földre szált angyal. Felöltöztem rendbe szedtem magam és kimentem jelenlegi hálónkból. A konyhába vezetett utam mert sejtéseim szerintem ott lehet. Nem is tévedtem hisz az előbb említet helyiségben sertepeltélt fel-alá.-Szia.-köszöntem neki és adtam neki egy csókot. Angyali egy asszony de túl hiszékeny és jószívü. Velem ellentétben. A fiaim nem igazán kötődnek hozzám. Ezt egy kicsit sajnálom de akkoriban nem tudtam velük lenni. Utánna meg kirepültek és már mindegy volt. Így újra a munkának tudtam szentelni minden időmet.
-Szia.-köszönt vissza feleségem csókunk után. Bájos mosolyal mint mindig.
-Ma elmegyünk a fiúkkal vásárolni van kedved jönni?-kérdezte mire én csak mogorván elhúztam számat.
-Kihagyom. Tudod hogy nem szeretek vásárolni. Csak idő és pénz pocséklás a felesleges dolgok megvétele a pillanat hevében.-elég lehangoló volt a hangsúly amit használtam de ő mégis lelkesen mosolygott tovább.
-Te tudod de akkor egyedül leszel itt.-mondta majd egy sóhaj után eddigi vidám arca átváltott halál komollyá és aggodalmassá.
-Isami nem meri ithon hagyni veled a kis Naot. Jó lenne ha megpróbálnál beszélni vele. Vagy legalább csak próbálj meg nem ennyire makacs lenni. Kérlek kedvesem neki fontos az a kis hibrid. Tudom hogy utálod őket de könyörgöm a családunkért tedd férre az aroganciádat és makacsságod.-szemeibe könnyek gyültek de még mindig komoly volt az arca. Megfordultam és elhúztam a számat.
-Talán. Még át gondolom mi hasznom származhat abból a dögből.-jelentettem ki határozott ridegségel ezen szavakat. A beszélgetésünk után leültem az asztalhoz. Nem sokra rá a fiaink is megjelentek meg persze az a korcs is. A reggeli csendben telt majd felöltöztek és elmentek. Így én egyedül maradtam a gondolataimmal.
Mikor értünk jött a fiam a reptérre és bemutata azt a szörnyet malyd fel tudtam volna robbani a dütől. Amikor a levelemre válaszolt miszerint végre beszerzett magamellé valakit. Én azt hittem hogy egy csinos kedves lány lesz. Nem epedig egy ilyen undorító valami. Emellett az a dög valami átok! Egy félénk mégis agresszív korcs. Nem is értem hogy tudta így elcsavarni a fiam fejét! Bár ahogy észrevettem mindenki bedőlt neki rajtam kívül. Amikor odaértünk a házához be engedett majd felszólgált testvérének és anyának a kért italokat az a korcs pedig minden lépését követte. Majd mikor fiam leült a velönk szemben lévő fotelbe az a rüheteges dög mellé telepedett.-Kölyök te most tényleg leülsz a földre mintsem helyet foglalnál a másik fotelben?- nézett fiam a fotel mellet gubbasztó dögre. Kérdésére pedig válaszként csak bólintott és fejét nekidöntöte térdének. Mire fiam csak megrázta fejét és megsimogatta. Számomra undorító látványt nyújt ez a büdös korcs. Tehát elhúztam ajakaim és rosszaló szemmel néztem az előbb emlegetett szörnyre. Az annya meg az öcse persze olvadozva nézte azt a korcs fajzatott. Mit is vártam tőlük?
-Mért nem engedi hogy mások hozzáérjenek vagy a közelében legyenek?-kérdezte felségem aggódó hangon. Nem értem mért aggódik azért az orvosi műhibáért!
-Mert szegénynek elég rossz emlékei vannak az emberekkel kapcsolatban. Bizalmatlan és szörnyen félénk. Ezt úgy képzeld el hogy azért is képes bocsánatot kérni ha hangosabban vesz levegőt.-adott választ annya kérdésére. Mire az a nyüves szörnyszülött hátracsapta füleit és összébb húztamagát.
Fiam erre csak bicentett egyet fejével a korcs irányába. Jelezve annyának mire akart utalni.-Na csöpség semmi baj. Ez mind nem baj csupán észrevétel. Nem leszel mindig ennyire félénk csak dolgoznunk kell még ezen. Az pedig nem baj ha bizalmatlan vagy. Legalább nem tudnak kihasználni.-nézett a korcsra és kedves hangon vigasztalni kezdte.
ESTÁS LEYENDO
Megsebzetten °Szünetel°
FantasíaEz egy omega hibrid és egy nemes fiatal férfiú szerelmi története. Mely tele van fájdalommal megvetéssel és sok kínnal. De vajon minden amin keresztül mentek megérte? Megtalálják majd egymásban azt amit mind kettelyűk keres? Nos ha elkezded olvasni...