Zászlós

122 6 0
                                    

-néhány héttel később- Will Solace

A mai nap kivételesen korán keltem. Olyan reggel 5 körül. Reggeli csak 8-tól van úgyhogy nem tudom mit fogok csinálni. Megpróbáltam visszaaludni, de nem volt sikerem. Inkább csöndben átöltöztem és kimentem az Apollo kabin-ból. Elmentem sétálni. Ahogy sétálok az erdőben meghallok valami neszt a bokorból. Egyből fölkaptam a fejemet a földről. A bokorból Nico di Angelo jött elő. Meg is lepődött amikor belémütközött.

N: Oh, Solace. Mit keresel itt?

W: Ugyanezt kérdezhetném én is- tettem keresztbe a karom-

N: Hát...az úgy volt, hogy nem tudtam aludni ezért eljöttem sétálni.

W: Érdekes. Velem is pont ugyan ez történt- mosolyodtam el halványan. Amire Nico érdekes fejet vágott- Hehe, elég hülye fejet vágtál az imént .

N: Miért provokálsz? Mi olyan jó neked ez?- kérdezte kicsi csalódottsággal a hangjában-

W: Oh, N-nem úgy értettem! Csak viccelődtem!

N: Mhm..Értem.

W: Nico, légyszi ne sértődj meg, viccnek szántam!

N: Jó- mondta, majd elsétált mellettem. Én egyszerűen lefagytam. Nem is mondtam akkora dolgot..Sőt, azt hittem jó kedve van. Úgy nézett ki. Most vagy megsértődött, vagy alapjáraton szar kedve van. Na hát ez egy igazán jó kérdés. Picit zavarodottan sétáltam vissza a bungallóba. Már 7 óra volt, úgyhogy elmentem a gyengélkedőre reggeli kontrollra. Már kezd kiürülni, de azért vannak még. Mikorra végeztem az orvosi teendőimmel mehettem is reggelizni. Mikor mindenki összegyűlt Kheiron fölállt, hogy gondolom közöljön velük valamit. Megköszörüle a torkát amire csönd lett minden asztalnál-

Kh: Kedves táborlakók, szeretném nektek meghirdetni a ma délutáni zászlós játékot! Aki részt szeretne részt venni rajta az jöjjön oda hozzám és jelentkezzen. A jelentkezőket véletlen szerűen fogjuk beosztani két különböző csapatba. A kékbe és a pirosba. Gondolom mindenki tudja, hogy megy ez. Köszönöm a figyelmet, jóétvágyat! (Kheiron)- Én nem voltam annyira éhes ezért csak nyammogtam egy darab palacsintán. reggeli után mentem volna a dolgomra csak Kheiron megállított.- Will! Kérhetek segítséget?

W: Mármint?- fordultam vissza-

Kh: A zászlósnál kéne egy orvos. Tudod Clarisse milyen.

W: Ja! Persze, persze. Számíthattok rám. Úgy sincs jobb dolgom

Kh: Rendben, köszönöm.

W: Nincs mit- mondtam. Miután elköszöntem Kheiron-tól elindultam Austin-hoz. Ő megpróbált kezdeni valamit az íjásztudásommal de inkább feladta. Hát ja. Én mint Apollo fia nem értek az íjászkodáshoz. Sebaj. Orvosnak elvileg jó vagyok. Ebéd után már mindenki a zászlósra készült. Még Nico is.(mondjuk azap délelőtt összesen láthattam kb 2x. De lehet sokat is mondok) Aztán elkezdődött a játék. Bevallom őszintén unatkoztam. Egészen addig, míg egy gyerek ki nem szaladt hozzánk a rétre-

xy: Kheiron!! Baj van! Azonnal orvos kell!

W: Mi? Kinek? Minek?- ugrottam föl-

xy: É-Én nem tudom, engem csak ideküldtek...

W: Vigyél oda!

xy: Gyere- a srác mélyen bevezetett az erdőbe. Ahogy mentünk (igazából futottunk) az erdőbe megláttam két táborozót guggolni valaki fölött. Egyből odasiettem. A valaki aki fölött álltak Nico volt. Egyből bepánikoltam.-

W: Mi történt?!

yz: N-nem tudunk hozzáérni.. Mintha egy hologramm lenne..

W: De mi történt? (Szövegértés 1es..)

yz: Ja! Hát azt nem láttam mit csinált. Már így találtunk rá.

W: Francba.. Nem jó, árnyékban van. Csináljatok valahogy fényt!

xy: Igenis!- valahogy sikerült elhúzni a faágakat. Vártunk egy kicsit és vissza is tért az élet Nicoba. már amennyire úgy szokott kinézni. Meg is tudtam már fogni a csuklóját, hogy kitapintsam a  pulzusát. Volt neki csak elég gyengécske. Nekem a szívem a torkomban dobogott de próbáltam nyugodt maradni. Finoman fölvettem az ölembe, egyszerűen túl könnyűnek tűnt. Nagyon finoman visszavittem Kheiron-hoz.-

W: Kheiron, megkérhetlek egy szívességre?

Kh: Természetesen.

W: Eltudnál vinni a gyengélkedőre?

Kh: Ülj föl-Kheiron sebességének hála hamar odaértünk. Én lecsúsztam a hátáról még mindig Nico-val a kezemben.-

W: Köszönöm.

Kh: Nincs mit. De ha nem haragszol visszamegyek felügyelni.

W: Semmi gond, menj csak- gyorsan letettem Nico-t egy kórházi ágyra utána hoztam hideg borogatást a tűzforró homlokára. Pedig a teste hideg volt. Be is takartam alaposan utána leültem mellé. finoman megfogtam a kezét és vártam.


Tyütyütyű...Első valamit érő rész. 

XXP

shunshine and darkness (befejezett)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang