Naruto story +oc

20.rész

Asame szemszöge:

-Hagyjatok egy kicsit magamra!-hallottam a legjobb barátnőm szájából.Néhány könny felszántotta az arcomat.Majd  láttam távolodni tőlem a kék hajú barátnőmet.Megfordult bennem az a kérdés:Hogy cseszhettem így el?Körülbelül 5 percet állhattam ott gondolkodva.Majd feleszméltem és elkezdtem futni Sasukéhez.Az út közben sokan nézhettek de nem figyeltem rájuk csak futottam.Amikor odaértem egyből be is kopogtam.De sajnos nem volt otthon Sasuke.Vajon hol lehet ilyenkor?Elkezdtem az utcán futni.Megkérdeztem embereket,hogy nem látták-e.De semmi.Majd az utolsó esélyem Naruto volt.Gőzerővel futottam Naruto háza elé.Megérkeztem.
-Narutoo!-kiáltottam neki.Majd szépen lassan kifáradt elém.
-Mit szeretnél?-kérdezte.-Te sírtál?-nézett rám kérdően.
-Tudod hol van Sasuke?-kérdeztem .
-Asszem az Uchiha izébe!-mondta.
-És mi az az izé?-néztem rá.
-Az a gyakorló pálya izé!-mondta.
-Köszi életmentő vagy!-kiáltottam vissza futás közben a sárga hajúnak.Válaszát már nem hallottam csak az utat figyeltem.
Majd megérkeztem.
-Sasukee!-üvöltöttem a fiúnak.
-Mi a baj?-kérdezte.
-M-mei-lihegtem.
-Pihenj egy kicsit!-mondta majd így is tettem majd újult erőből újra kezdtem a mondatot.
-Mei-el való beszélgetés rosszul sült el...-mondtam majd egy könnycsepp lefolyt az arcomon.
-Miért mi történt?-nézett rám kérdően.
-Elment!-
-Hova?!-kezdett ideges lenni.
-Konanhoz!-mondtam.
-Miért?-kérdezte.
-Mert egyedül akart lenni!-mondtam.
-De Konnanel ketten lesznek nem?-mondta.
-Ne viccelődj ez komoly!Meg kell keresnünk!-vágtam rá.
-Múltkor sem sült el jól , akkor most minek?-kérdezte jogosan.Majd megölelt.-És minek sírtál?-kérdezte.
-Mert ez mind az én hibám!-vágtam rá majd térdre estem.
-Nem semmi sem a te hibád!-húzott fel a földről majd újra megölelt.Jól esett.Így állhattunk vagy 2 percig.Majd elkezdtünk edzeni együtt.
-Majd holnap megkérdezem Pein sensei-t hogy mit csinál!-mondtam határozottan.

Mei szemszöge:
Éppen a fákon ugrálva tartok a rejtekhely hely felé amikor eszembe jutott,hogy nem szóltam Itachinak,hogy megyek.
Szóval fel is hívtam:
-Szia bátyus!
-Ó Mei!Régen láttalak!
-Akkor most fogsz eleget,mert a rejtekhely felé tartok.Ott maradhatok  egy pár napig?
-Megkérdezem Pein-t.Egy perc.Itt maradhatsz pár feltétellel!Nem segítesz a konyhában senkinek,nem kezdtek el hajnalban reppelni  Kisaméval és a legfontosabb,hogy nem robbanthatod fel Deidarával a rejtekhelyet mint múltkor.
-De tesztelni kellett valamin a csillámos madarat.
-De nem a rejtekhelyen.
-Engem az se érdekel , ha festve van,de 50 m-es körzetben  nem robbantgattok-hallatszott Pain hangja a telefon másik feléből.
-Köszi az ötletet.2-3 óra és ott vagyok.
Ezzel leraktam.
Azért nem segíthetek a konyhában,mert fél éve sikeresen felgyújtottam...
A rejtekhelyen:
Nagy meglepetésemre Itachi nyitott ajtót.
-Bátyus!-ugrottam visítva  a nyakába.
-Neked is szia!-ölelt vissza.
-Szabályokat tudod tartsd be őket!-szólalt meg Pein.
-A többiek?-néztem kérdően.
-Nem tudják,hogy itt vagy,kivéve Konant ő elment bevásárolni,hogy a kedvenceidet főzze-mosolygott a bátyám.
-Kedves tőle...de ha a többiek nem tudják , hogy itt vagyok akkor...-néztem angyalian a vezérlés.
-Tőlem...De ha bármit tönkre teszel akkor repülsz a rejtekhelyről,amíg nem tanulsz meg viselkedni-legyintett én meg bólintottam,hogy megértettem.Na de kit szivassak meg először?Legyen Deidara.