Naruto story +oc

XI.rész

Sasuke szemszöge:

Itt sétálok a rejtekhelyen.Mei szobája felé.Mikor benyitottam meg lepetten konstantáltam , hogy nincs itt.-Francba-kiáltottam fel,majd megfordulva tovább akartam futni csak...neki rohantam valakinek.-Anyád-rivaltam rá.

-Neked is szia Sasuke-nézett  rám Kabuto.

-Hol van a húgom?!-sziszegtem.

-Nincs a szobájában?-nézett be az ajtón.-Hmm...-kezdett el gondolkodni-Ha jól emlékszem,már pedig biztos,akkor Suigetsu is kereste.Lehet vele van.-vonta meg a vállát.

-Hogy?!-kezdett a szemem tikkelni.-Megölöm-mondtam miközben aktiváltam a sharingant. -Miért is?-nézett kikerekedett szemekkel.                                            -Mert a húgom közelében van!-ezen mit nem lehet érteni mormogtam magamban.-És...?-értetlenkedett.

-Basszus!Mert egy fiú van a közelében!-lettem egyre idegesebb.                                            -Én is sokat vagyok a közelében!-mondta.-Hát gondolom te nem akarod felszedni Mei-t!Vagy?!-mondtam szarkasztikusan. 

-Jól gondolod-majd meghallottuk,hogy két ember nevetve közeledik felénk.-Miért ő felakarja?- -Ez Mei-de ha tényleg Suigetsuval töltötte a napját,akkor a másik csak is ő lehet-Na most meghalt!-kezdtem el feléjük futni.

-Sasuke várj!-kiáltott utánam Kabuto.

Mei szemszöge:

Amikor visszaértünk,épp a szobámba tartottam Suigetsuval a maradék kaját megenni,amikor  a bátyám megjelent.Elkapta a karomat és háta mögé rántott.

-Sa-akartam mondani de a szavamba vágott.-Maradj ki ebből!-rivalt rám.Ebbe meg mi ütött?-Hoy.Beléd mi ütött?-pislogott Suigetsu.                                                                                                                      -Mit.Müveltél.A.Húgommal?-tagolta a mondatot.                                                                                                    -Megtettem azt amire te nem voltál képes.Felvídítani.

-Hogy mondod?-húzta elő katanáját.-Csak azt,hogy nem tudsz vigyázni a húgodra-mormogta. Sasuke neki akart menni,hogy lerendezzék shinobihoz méltóan de közéjük ugrottam.-Mei!-kiáltottak fel egyszerre.A katana kicsit felsértette a bőröm de nem volt vészes.

-Pont erről beszéltem-szűrte ki idegesen a fogai között Suigetsu.A bátyám a kezdeti sokk után,elrakta a kardját majd megfordult.-Gyere Mei!-hallottam meg a bátyám bűnbánó hangját.     -Most szerintem megyek!-néztem fel a fehér hajúra.                                                                                            -Megértem-jelent meg egy halvány mosoly az arcán.Hazáignem szoltunk egymáshoz.Amikor hazaértünk felakartam menni a szobámba de..

-Gyere ide!-úgy érzem fájni fog de engedelmeskedem.-Ülj le!-majd elővett egy elsősegély dobozt és lekezelte a karomon lévő vágást.Nem erre számítottam.                                                                            -Köszi-mosolyogtam rá amin meglepődött de , hogy miért az örök titok marad.Azzal felálltam és az ajtóhoz léptem.-Hova mész?-kérdezte a bátyám kissé ijedten.                                                  -Csak a kőarcokhoz-azzal kiléptem az ajtón.