Naruto story +oc

22.rész

Mesélés után mikor kinéztem az ablakon láttam,hogy nagyon besötétült.Szóval lefeküdtem.Reggel viszonylag korán felkeltem és mentem reggelizni.Tudom mindenki kiváncsi a szokásos reggeli rutinomra:).Amikor kinyitottam a hűtőt meredten csodálkoztam rá.

-ITT SEMMI SINCS??!!-majd szomorkodva becsuktam a hűtőt.Miért vagyok ennyire balszerencsés?Hinata elment küldetésre,apám ki tudja hol van,Hanabi meg akadémián van tudtom szerint.Szóval senki sincs itthon.Főzni majd egyszer meg kénék tanulni.A pár perces értelmetlen gondolkodásom után eszembe jutott egy finom ramen.El is indultam az Ichirakuhoz.Leültem és rendeltem a szokásos rámenem.Miközben ettem megjelent ő.Ugye ennyiből már lehet tudni ki az?

-Oh szia Asame-köszöntött Naruto.

-Hali-köszöntem vissza.

-Hát te i csinálsz itt?-nézett rám.Ezt szerintem azért kérdezte mert még nem látott itt na de mindegy.

-Reggelizek.Gondolom te is.-mosolyogtam vissza.

-Aham.-mondta majd kikérte az ő rámenét.De mire megkapta én már nem voltam ott.

-Köszönöm!Viszlát!Szia Naruto!-mondtam majd elindultam.Haza fele vettem volna az irányt de eszembe jutott a találka.Oh a fenébe!Futottam a senseihez.

-Ezt lehet nem kaja után kéne!-lihegtem.Majd amikor oda értem láttam a sensei-t.

-Jónapot sensei!-mondtam.

-Szia!-köszöntött.-Akkor elmagyaráznád,hogy miért került ide a barátnőd?Fogadni mernék már biztos valami felgyulladt,eltört stb.-mondta majd elnevettem magam.

-Szerintem a többiek vigyáznak a rendre.-kuncogtam-Na de térjünk a lényegre!Az egész úgy kezdődött,hogy Suigetsu meghívta Mei-t valahova enni.Mi meg Sasukéval megnéztük mit csinálnak vagyis kémkedtünk utánuk.

-De miért?-kérdezett vissza.

-Had magyarázzam el!Na szóval én se tudtam miért is csak meg akartam nézni ki az a Suigetsu.Először azt hittem a pasija de nem.Amikor Sasukénak elege lett oda ment hozzájuk és zürzavart csapott.Majd megöleltem és megnyugodott.Majd csatlakoztunk hozzájuk és Suigetsu kérdezte hogy miért vagyunk ilyen ruhában.Aztán a kémkedésre jutottak,majd Suigetsu megcsókolta majd elhúzta Mei-t onnan.Ezután Mei hazament majd Sasukéval veszekedtek kicsit,majd én is beszéltem vele és azt mondta,hogy Konannal akar lenni.Röviden ennyi.

-Az kemény!És te mit szerettél volna?-nézett rám kérdően.

-Hát,hogy Mei jól van-e?-mondtam.

-Az nem kifejezés!Már szinte kiugrik a bőréből.De most kiváncsi vagyok mit fejlődtél!-nézett rám mosolyogva.

-Hát jó!-mondtam.

Mei szemszöge:

Miután felkeltem elmentem reggelizni.Nagy meglepetésemre Itachi sürgött a konyhában.Leültem Hidannal szemben.

-Kérsz tükör tojást húgi?-nézett hátra a bátyám.

-Igen-csillantak fel a szemeim.Azzal bólintott és visszafordult.Majdpár percre rá Deidara is megérkezett és helyet foglalt mellettem.

-Jóreggelt,hm..-nézett rám.

-Neked is.-mosolyogtam vissza.

-Tessék-tette elém a tálat Itachi.

-Ez..-akadt el a szavam,és rövidesen egy könny is végig folyt az arcomon,azzal Itachi megölelt.

-Bocs nem akartam-nézett bűnbánóan.

-Nem.Ez tökéletes-eresztettem el egy apró mosolyt.Aztán Itachi leült mellém.

-Nektek túl sötét a múltatok-ült vissza a helyére Hidan,mivel pár perccel ezelőtt elment még egy szendvicset csinálni magának,mivel nem lakott jól a tükörtojással.Megettem majd visszamentem a szobámba. Egyszer csak valaki kopogott.

-Gyere-tettem le a telefonomat.

-Szia-nyitott be Deidara.-Akarsz róla beszélni hm..?-ült le mellém az ágyra.

-...Ja!Semmi!Igazából csak emlékek.Itachi rengetegszer csinált ilyet-mosolyogtam rá.

-És mitől is ilyen különleges ez a tükörtojás,hm?-nézett bután.

-Rajta vannak a Konohai klánok logói-vontam meg a vállam. 

-Mindenestre délután edzhetnénk-lépett az ajtóhoz.

-Oké addig is megkeresem Konan-t-álltam fel én is.

-2 órával később:

-Itt vagyok-kopogtam be a szőkéhez.

-Megyek-azzal kinyílt az ajtó-Tőlem mehetünk,hm-lépett mellém.Majd elindultunk az edzőtér felé.

Az edzőtéren:

Már javában folyt a kettőnk közötti harc amikor ,,véletlen" kidöntöttük a kerítést.Én csak banbán  elkezdtem nézni,hogy nekünk most annyi,majd Deidara is leugrott mellém a madárról.

-Szívás,hm-húzta el az -í betűt.

-Az-néztem továbbra is a semmibe jobb ha szólunk Pain-nek.-suttogtam.Dei bólintott-.-Ugye elviszed a balhét?-néztem végre rá.

-Hogy,én,hm?-nézett rám.-Nekem kéne helyre hoznom a kerítést,hm!-fordult vissza az említett tárgy felé.

-Engem viszont kirúgnának-néztem rá szomorúan.

-Rendben-sóhajtott fel-hm..-tette hozzá.

-Köszii-ugrottam a nyakába.

-Hát mondanám,hogy nincs mit,de igenis van,hm-vakarta zavartan a tarkóját.

-Mégegyszer köszi,de most megkeresem Pain-t-futottam vissza a rejtekhelyre.

Fél óra múlva:

Már vagy fél órája a vezért keresem,de még mindig nincs híre se hamva!Ó ott van Konan.Ő tuti tudja.

-Konan-rohantam felé.

-Mei.Megnyugodott a lelked?-hát a beszélgetésnél egy kicsit kifakadtam.

-Az most nem fontos!Nem tudod hol van Pain?-döntöttem oldalra a fejem.

-A tanítványával találkozik.-mosolygott rám.

-Hogy mi?Ki a tanítványa?-néztem fel rá ijedten.

-Asame sose mesél neked semmit?-kuncogott.

-Jesszus!Bocsi mennem kell!-futottam el.Basszus nekem végem.

Kis idő múlva:

-Itachi!-rontottam be a szobájába.-Most el kell mennem de még látjuk egymást.-öleltem meg.-Na szia-néztem vissza az ajtóból.

-Szia?Vigyázz magadra-állt fel az ágyáról,majd ahogy oda ért hozzám megbökte a homlokomat.

-Bátyus..-fújtam fel az arcomat.-Na de tényleg sietek-azzal bevágtam magam mögött az ajtót,és elhagytam a rejtekhelyet.Hát akkor irány a sensei-hez.

Asame szemszöge:

-Hát jó-mondtam.

-De nem velem fogsz!-mondta én meg néztem rá meglepetten.

-Hanem?-döntöttem el a fejem.

-Majd meglátod irány a rejtekhely!-mondta majd el is indult.

-Várj meg sensei!-kiabáltam utána.