Vannak olyan nappalok az éjszakában, mikor arra ébredek neked már itt kéne lenned, mellettem...
Helyetted az ürességet érezve utána csak lehunyom a szemem
Vissza zuhanva abba a mély álomba, melyből egyszer majd te is felébredhetsz
Nincsen egyetlen egy kérdésem sem,
Nélküled nem is lehet, miben is kételkedjek
Másban úgysem hiszek...
Ahogyan rólad álmodok úgy a valóságban nem létezik egy hasonló sem
Csak arra várok, arra az egyre, hogy a te nappalod benne legyen az én éjszakámban
Végül eggyé váljon, fogyatkozásból teljes legyen.
YOU ARE READING
My Tower
PoetryHaving a tower moment in life can be painful. So hurtful, too. But also beautiful. Yes, it can be. I say and that's why I decided to write this story. I put hope in it through sorrow and sad images. See? I don't fear from "darkness" anymore. This is...
