Az Árnyék Használó

6. fejezet

Még kb. 10 percig harcoltak, amikor is apa csapdába esett, egy vízbörtönben.
Oda akartam rohanni, viszont Asuma-sensei megállított. Visszamentem a többiekhez, de ebben a pillanatban megéreztem 2 idegen chakrát.

- Asuma-sensei! - szóltam, mire a sensei fél szemmel rám pillantott - 2 idegen van a közelben!

- Látom, Zabuza igazat mondott - jött ki a bokorból egy maszkos fiú - Te is jéggel harcolsz, igaz?

- Honnan...? - hallottam meg apa hangját - Karina, tudom mit forgatsz a fejedben, és ezt megtiltom!

- Ő az enyém! Ti szabadítsátok ki
apát! - hagytam figyelmen kívül apa mondatát, majd egyenesen a fiú felé kezdtem rohanni

- Karina! - hallottam meg magam mögül apa, Naruto és Shikamaru kiáltását, de nem foglalkoztam vele

Kb. 30 perc múlva a fiúk sikeresen kiszabadították apát. Én viszont még mindig Haku-val harcoltam. Igen, időközben megtudtam a nevét, és valahogyan sikerült leszednem róla azt az átokverte maszkot. Egy pillanatra óvatlan voltam, és egy erőset belém rúgott. Egyenesen egy fának csapódtam, utána minden elsötétült...

~ Kakashi szemszöge ~

Amíg Karina Haku-val harcolt, addig a srácok összefogtak, és kiszabadítottak a vízbörtönből. Ekkor láttam csak, hogy Karina egy fának csapódik, majd elájul. Zabuza és Haku egy szemkontaktussal tisztázták a dolgot, kettejük között. Nem vettem le a szemem az eszméletlen lányomról, ami Zabuza-nak feltűnt.

- Már értem! - mosolyodott el, majd Karina felé kezdett sétálni - Haku, az öreg a tiéd!

Azzal a lendülettel, Karina felé érkezett egy támadás, de valaki eltérítette, egy jég típusú támadással. Jég?! De hisz...

- Ez meg mi? - csodálkozott Zabuza

- Ha egy ujjal is hozzáérsz... - kezdte egy maszkos nő - Akkor megöllek!

Az a maszk... Az az én régi ANBU-s maszkom. De azt egyetlen egy embernek mutattam meg, ő is halott. Vagy mégsem... Lehet, hogy Hilary, mégis életben van?

- Kakashi-sensei! - jöttek oda a többiek

- Jól van?

- Én jól vagyok! - álltam fel, majd a nő mellé ugrottam

- Kakashi? - kérdezte a nő, de nem volt idő válaszolnom, mert érkezett közének egy támadás - Te vagy az?

- Személyesen! - mondtam szórakozottan

Nagy nehezen, de sikerült legyőznünk Zabuza-t, és Haku-t, de elmenekültek. A következő összecsapásnál, biztos nem lesz ennyi esélyünk a győzelemre. Ki kell, hogy találjak egy tervet... Gyorsan észbe kaptam, majd Karina felé fordultam, majd odarohantam hozzá. De nem egyedül. A fiatal nő is jött velem.

- Honnan tudod a nevem? - kérdeztem, mikor odaértünk Karina-hoz, majd ledobta a maszkot

- Szia, Kakashi. - mondta pimaszul Hilary, mire csak felálltam és magamhoz húztam

- Azt hittem halott vagy! - mondtam könnyezve - Karina is azt hitte.

- Tudom, de így volt a legjobb! - mondta, majd lehúzta a maszkom, és megcsókolt

4 év után újra láthattam, érezhettem a csókját, az ölelését, az érintését, és a közelségét.

- Azt hittem, hogy elveszítettelek! - mondtam a csók végeztével, majd összetoltam a homlokunk, mire halványan elmosolyodott - Uchiha!

- Hatake! - mosolygott, majd leguggoltunk Karina mellé - Nem lesz semmi baja, nem kell aggódni, hisz az én lányom.

- Nem aggódok! - visszahúztam a maszkom, majd felvettem Karina-t a karjaimba - Igyekezzünk! Nem akarok itt éjszakázni.

Elfogadtuk Tazuna meghívását, és ott töltöttük az éjszakát. Karina-t lefektettük, és Shikamaru-ék egész este mellette voltak. Hilary és én kimentünk az erdőbe, hogy egy kicsit kettesben legyünk. Megálltunk egy kidőlt fánál. Rátette a kezét a fára, majd mögé mentem, és a kezem a kezére csúsztattam. Megfordult, majd átölelte a nyakam. Felvettem menyasszony pózba, ami eléggé meglepte.

- Kakashi... Mit csinálsz? - kérdezte Hilary

- Haza viszlek! - mondtam szórakozottan, majd elkezdtem a faágakon ugrálni

Mikor megérkeztünk a házhoz, Shikamaru kivételével mindegyik gyerek kint volt, és hallgatták Asuma történeteit, egy tábortűz körül. Odamentünk hozzájuk, majd beültünk a körbe.

- Shikamaru? - kérdeztem halkan

- Bent van, és vigyáz Karina-ra. Úgy tűnik, hogy rengeteg chakrát használt el. - magyarázta Naruto

- De semmi baja. Remélem... - húzta el a száját Sasuke

A következő pillanatban Shikamaru jött ki.

- Felébredt! - mondta, mire a banda felugrott a helyéről - Azt mondta, hogy Kakashi-sensei menjen be hozzá.

- Gyere be te is! - néztem a mellettem álló nőre, aki csak bólintott - A vacsorához mi is csatlakozni fogunk!

Bementünk a szobába, ahol Karina az ágyon ült, a fejét fogva. Közelebb mentünk hozzá, mire elmosolyodott, majd a hátam mögött lévő nőre tévedt a tekintete.

- Apa... - kezdte, de félbeszakítottam

- Nagy hírem van! Anyád nem halt meg! - mondtam mosolyogva, mire Karina felpattant az ágyról, és megölelte Hilary-t

- Én is örülök, hogy újra látlak, de megfojtasz. - nevetett Hilary, majd a lány szemébe nézett - Tudom, hogy mi a következő kérdésed! Ha én életben vagyok, akkor hogy jött elő a Magnekyou. Ugye?

- Igen!

- A nagyapád feláldozta értem az életét, és azért, hogy újra együtt legyünk. Ezáltal, neked is és nekem is előjött.

- Majd tudunk ketten edzeni vele? - kérdezte Karina, mire Hilary bólintott

- Meg a jég típusú technikáidat is fejlesztjük majd!

- Rendben, köszi anya! Olyan furi ezt kimondani, hisz rengeteg ideig nem voltál velünk.

- Értem. - mosolygott, majd rám nézett

- Amúgy, kezdek éhes lenni... - kezdte Karina a nyűgösködést, mire csak sóhajtottam

Kimentünk a konyhába, ahol mindenki ott volt, és ránk vártak. Karina Shikamaru mellé ült, és a fejét az asztalra tette. Shikamaru is így tett, majd a lány fél szemmel rá pillantott. Elmosolyodott, majd Shikamaru-hoz bújt, amire a fiú csak közelebb húzta magához. Éreztem ahogy a szemöldököm a magasba emelkedik, de mielőtt lerohanhattam volna a fiút, Hilary az asztal alatt megfogta a kezem.

- Meg ne öld! - suttogta a fülembe - Inkább, nézd milyen aranyosak!

Végül megpróbáltam higgatnak maradni, ami sikerült is. Sakura egész idő alatt Sasuke-t bámulta, pedig elég messze ültek egymástól. Ino Choji-nak adott néhány tanácsot, Naruto pedig ugyanúgy az asztalon feküdt. Pár perc múlva Karina felállt az asztaltól, majd Shikamaru felé fordult.

- Kijössz? - kérdezte, mire a fiú felállt, majd kimentek

- Ezek meg hova mennek? - kérdeztem, mire Asuma végre valahára betoppant

- Kint vannak, és Karina tanítja Shikamaru-nak a vízen járást. - mutatott az ablakra, ami pont rájuk lát

Naruto egyből felpattant a helyéről, és kiszaladt hozzájuk. Mi csak nevetve néztük ahogy a fiúk esnek el a sekély vízben, míg Karina magabiztosan sétál egyre beljebb a vízben. Megállt, majd vissza kezdett szaladni a fiúk felé. Naruto elkezdett beljebb sétálni, de egy pillanatra nem figyelt, és beleesett a hideg vízbe. Még Sasuke is elnevette magát, ami nagy szó.

~ Karina szemszöge ~

Amikor Naruto elesett a térdig érő vízben, Shikamaru-val összenéztünk, majd röhögésben törtünk ki.