Az Árnyék Használó

12. fejezet

~ Az utolsó harc ~

- A nyertes... Uzumaki Naruto! - és itt eldőlt, hogy ki ellen fogok küzdeni

Naruto-val egymásra néztünk.

- Ne hagyd magad! - mondtam, majd ellöktem magam a korláttól, és lementem a pályára, mögöttem Naruto

Lent a pályán egymással szembe álltunk Naru'-val. Ő már kezdte volna a klón jutsu-t, amikor én gyorsan jéggé fagyasztottam a talajt, így gyönyörűen seggre esett, míg én korcsolyáztam. Mikor Naruto megtalálta az egyensúlyt, a jég áttért a lábára, így nem tudott mozogni.

- Francokat! - szitkozódott, majd a kezével gyorsan megpróbált létrehozni pár klónt

Viszont ez is sikertelen volt. A kezét hamar jégburokba zártam, így se mozogni, se jutsu-t létrehozni nem tudott.

- Az idei Chunnin-vizsga nyertese... Hatake Karina! - hatalmas tapsvihar közepette mentünk vissza a lelátóra

Fent apa karjaiba vetettem magam.

- Büszke vagyok rád! - suttogta

Elengedtem, és anyát is szorosan megöleltem.

- Ezt neked is el kell olvasnod! - adott a kezembe egy papírt

Kinyitottam, gyorsan elolvastam, és szinte visítva ugrottam megint apa nyakába, ugyanis a bátyám, Kenny még ma hazaér.

- Szeretném, ha Hatake Karina, Uzumaki Naruto és Nara Shikamaru eljönnének az irodámba! - mondta a Hokage

A fiúkkal egymásra néztünk, majd elindultunk az irodába, anyáék pedig követtek.

Fent bekopogtam, majd egy "Gyere!" után bementünk. A Hokage asztalán három mellény volt, az asztal mellett pedig Iruka-sensei állt.

- Büszke vagyok hármótokra! - mosolygott a Hokage

Iruka-sensei odaadta a mellényeket, mi pedig felhúztuk őket.

- CHUNNIN LETTEM!! - ugrottam visítva Shikamaru nyakába, aki nevetve visszaölelte a derekam

- Engem se hagyjatok ki! - hisztizett Naruto, majd átölelt hátulról, miközben én nem engedtem el a Nara-t

A Hokage ezt mosolyogva nézte, anya olvadozott, Iruka-sensei csak mosolygott, apa meg féltékenységgel teli tekintettel nézett hármunkat.

Mikor kiörömködtük magunkat, elindultunk haza. Útközben Shikamaru elment a csapatához, Naruto pedig hazament, így anyáékkal hárman tértünk haza.

Hazaérve felszaladtam a szobámba, és gyorsan átöltöztem. Egy rövidnadrágot vettem fel, egy szürke felsővel, aminek háromnegyedes ujja volt, és az ujján és a hátán a Hatake klán címere díszelgett. A felsőre felhúztam még a mellényt is, a fejpántom pedig a homlokomra kötöttem.

- Kész vagyok! - szaladtam le apáékhoz

Lassú sétával elindultunk az Ichiraku-ba. Szerencsére senki nem volt ott, így mind a hárman olyanokról beszélgettünk, amik csak ránk tartoznak.

Ám egyszer csak...

- Kakashi... Hilary... Karina... - lihegte Gai-sensei, majd megtámaszkodott a pulton

- Mivan? - kérdezte apa, közben visszahúzta a maszkját

- Kenny... A... Kapuban... - erre elsőnek pattantam fel a helyemről, és szaladtam a kapuhoz

Kenny nagyon régen elment a Hegyi Kéjenccel edzeni, így egy pár éve nem hallottam felőle.

Végre újra láthatom! - ez ment végig a fejemben, miközben szaladtam kapu felé.