Könnycseppek hullanak,
erősebben mint a nyári záporok.
Hiába locsolok,szívem növényei nem virágzanak.
Hűvössé vált levegő, szemeim is kiszáradtak.
Torkom megviselt, vízért könyörög.
Minden cseppet egy pohárba töltök,
oda adom másnak, s csak az vagyok ki tölt, de nem iszik,
így, emberek azt hiszik nincs szükségem vízre.
Hogyne lenne?
Engem is mint téged, az éltet.
Csupán félek,
állarc mit hordok, kopásnak kezdett.
Ha kortyolok akár egy kicsit is,
később egyre jobban szükségem lesz rá,
s, egyre többet kérek.
