Óvni és Szeretni - Pál utcai fiúk

7.

Boka szemszöge:

~ Ernő.. kérlek .. könyörgöm nyisd ki a szemed ! Nem hagyhatod itt a családodat .. nem hagyhatsz el engem .. - megint ez .. miért álmodom újra ezt a szörnyű estét .. Nemecsekkel minden rendben van .. épségben van .. él..

Nemecsek szemszöge:

- Boka . Tényleg minden rendben van ? Karikás a szemed .  Az órákon meg mintha nem is lennél ott csak a szellemed.. olyan a kinézeted mintha bármelyik pillanatban kiszállna a lélek belőled.  - nagyon aggódom a kapitány miatt  .

Napok óta ez megy .. nem tudom mi történt vele . Azért szeretném hogy minden rendben legyen vele ..
- Ne hagyj el .. kérelek.. - nézet le rám aggódó szemekkel .. félek ..nagyon félek.. soha nem láttam még őt így . Miattam ilyen .. Aggódik mert beteg voltam ?..

- Melletted vagyok . Nem kell aggódnod ! Látod, jól vagyok .- húztam lehet mellkasomhoz . Arca elágyult .. most szembesültem azzal hogy, mégis mit csinálok éppen.. arcomat gyorsan elforditottam kezét pedig hirtelen elengedtem .

Az övé ott maradt a szívemnél annál ami pár pillanat múlva felfog robbani ..
- Nagyon gyorsan ver a szíved, törpe !- megbeszéltük hogy a magasságomat kihagyjuk belőle.

- Tudod hogy nem szeretem amikor szóba kerül a magasságom ..- léptem arébb mellőle. Olyan rossz hogy én vagyok a legkisebb minden téren..

- Ernő ! Majd magasabb leszel , tudod hogy igazam van . - simitott lágyan hajam közé ,miért ráz ki a hideg az érintésétől ..
- Minden rendben van ? Fázol ?- hajolt elém .
- Ne..nem ! Minden rendben van .. én - én most megyek ha-haza.. vigyázz magadra Boka ..- újra kell tanulnom beszélni ..