2.

349 19 0
                                    


Vannak azok a pillanatok amikor Boka mélyen el gondolkodik. Ez a pillanat is olyan hiszen várja hogy a kiss szőke végre fel ébredjen. Soha se értette miért teszi ezt Nemecsek igaz hogy, az ő lelki világa sokban különbözik a többi emberétől. Valószínűleg a kapitány ezért is próbálja mindentől is óvni e gyenge test tulajdonosát.

Igazából sokszor el gondolkozik majdnem hogy felnőtt fejjel hiszen 1 év és azzá válik. Olyanná mint a többi egy robot lesz melyet irányítani fognak. Nem akarja ezt az egészet, nem akar ilyen hirtelen felnőtt lenni. A Grund számára mint a többiek számára egy menedék, menedék mely minden bajtól és gondoktól  egy megnyugvás számukra.

Ez a csata mely olyan nagy volt gyermek szemmel a Grund miatt volt mégis, az az érzés hogy gyerekek lehetek és együtt játszottak. Igaz felnőtt szemmel ez csak hülyeség hiszen téte nem volt az egésznek. Mégis az amikor a gyerek nagyobb célért küzd, az a szellem ami gyerekben még meg van viszont már minden felnőtt emberből elveszett.

Minden csatának áldozatai vannak, lehet vesztes vagy nyertes az oldal. Ezt a veszteséget lehet most ők szenvedik el ennek az apró testnek a személyében. Boka próbált minél kevesebbszer ezekre gondolni hiszen a remény az mely utoljára hal meg. Nem fog meghalni a kiss szőke ő nem fogja engedni.

Gondolkodásából vissza térve újra az alvó meggyőtört fiatal fiúra tekint. A szenvedés mely az arcán jelen van óriási fájdalmat okoz a kapitány számára. Ez a kiss alvó test az akin nem akar semmi ehhez fajta érzelmet és fájdalmat látni.
Dühös magára hogy nem figyelt oda jobban rá, pedig tudta mennyire gyenge de az akarata óriás. Éppen ezért amit Nemecsek a fejébe vett nehezen lehetett másra bírni.

Telik az idő de senki sem ért vissza a szülői házba. Egyre jobban aggódott Boka hiszen Ernőt lassan a láz az őrületbe kergette. Volt néhány pillanat melyekben magánál volt de mindig félre beszélt. Boka nehezen fogadta el de érezte hogy nem lesz jobban. Lassan az ágyról le szállva mellé térdelt és imába kezdett. Minden fel adna csak hogy e kicsiny arany szívű teremtményt meg tudja menteni.

Nem tudja meddig imádkozott, arra lett figyelmes hogy nyílik az ajtó. Nemecsek szülei léptek be rajta nem lepődtek meg hiszen Boka lassan minden napi látogató lett. Lassan felállva és oda sétálva közli hogy mi történt és hogy a kiss szőke milyen állapotban van. A szülők rémülete kézen fogható az édesanyja néma sírásba kezedet. Közben édes apja a fiúnak orvosért szaladt.

Nem telt sok időbe mire a két férfi lihegve oda értek. Bokát nem akarták engedni hogy jelen legyen. Hiszen gyerek és ha olyan hírrel szolgálnak mely még felnőtt szíveket is tönkre tesz akkor trauma lesz. Jobban bele gondolva számára már ez is óriás trauma hogy az akit szeret, akit óvni kellet volna nem sikerült. Nem tud magának megbocsátani...

Nem kérlelte a szülőket csak ki jelentette hogy ő onnan nem mozdul el. Így az orvos meg kezdte a vizsgálatot. Nem tartót sokáig. Lassan fordult meg lehajtott fejel és mélyen együtt erzően bocsánatot kért. Majd hagyott pár gyógyszer ami nem igazán fog segíteni de legalább az orvosi könnyített magán a lelkiismerstén. Hiszen ő tett valamit ért.
Nemecsek anyja össze esett a hír hallatán így még fogták és a szülői szobába vitték.

Boka szomorú arccal balagot az ő szeretet kiss szőkéje felé mellé ült majd lassan figyelte minden apró mozgását.
Sokáig csak ült és gondolkozott hogy ha ő akkor és ott meg állította volna talán másképp történik? Ha kinevezte volna nem lett volna oka ezt csinálni? Ha nem engedte volna hogy velük menjen a vörösökhöz talán nem történt volna meg.
Mindenért magát okolta magát hogy miatta történt ez.

Újra rá tekint a cseppnyi testre majd végig tekint rajta. Mellkasához érve könnyei szemébe szőknek. A mellkasa nem mozog. Nem történhetett meg itt volt e nem figyelt rá újra cserben hagyta.
Keserves néma sírásba kezd és kicsiny test mellkasára dől. Reménykedik hogy ez nem történik meg. Lassan újra fel emelkedik. Eszébe jut amit biológia órán tanultak. Újraélesztés nem tud sokat róla de figyelt órán.

Csöpp testet a földre helyezi hiszen az ágyon semmi értelme nem lenne. Lassan kezdi el mellkasát fel le nyomni majd a szájjához hajol. Zavarban van de nem enged ennek hiszen még kell mentenie.
Rá hajol majd levegőt fúj a kicsi szájba. Sokszor meg ismételve se történik semmi. Lassan újra fel emelkedik éppen készülne fel emelni de hirtelen köhögésre lesz figyelmes.

Óvni és Szeretni - Pál utcai fiúk Où les histoires vivent. Découvrez maintenant