Ők oktatásnak hívják,
Mi börtönnek nevezzük.
A tanokat, miket naponta ismétlünk.
Alkánok és alkének, földmozgások, festészet, sokszögek és elmélet.
"Kelleni fog ez az életben"
Mondják ezt nekünk minden héten.
Én csak úgy vélem:
Tudom már, hogy a csiga hímnős-e vagy sem.
Megtanultam azt is szépen, hogy a dimetil-keton oldódik-e vízben.
A kérdéseim is könnyűek és tisztelettel teljesek:
Ha bemegyek a boltba és megkérdem ugyanmár mennyit ér egy üveg dimetil-keton felelnek? Vagy inkább kinevetnek?
És én tényleg röstellem, hogy összekevertem:
Lánchegység-e vagy gyűrődött még régen?
De azt elmondja nekem, hogy merre induljak, ha a pihenő helyem dél-keleten pihen?
Azt is tudom, hogy a hüllők keringési rendszere más, mint a halaké,
S a kérdés itt is szerény:
Honnan tudjam, hogy a kezem, eltört-e vagy csak megrepedt?
Matematika, te drága isten,
Ígérem, hogy kiszámolom néked, hogy ha felállok a Gellért hegyre, a híd teteje milyen szögben esik nékem.
Annyit kérek cserébe, hogy ha levelet kéne feladnom vidékre,
Meséld el, hogy hogyan bélyegezzem.
Én tényleg köszönöm a rendszernek, hogy tudok másodfokú függvényt számítani.
Csaképp elfelejtik mondani, hogy az egyetemen mégis mi hogy fog müködni.
Végezetül tiszteletem, mert annyi mindent tanítottak eme börtönben,
Igaz az élethez semmi, semmi támpontom nincsen.
أنت تقرأ
Darabjaim
شِعرKis darabok, vers formájában belőlem. Fájdalom, félelem, szerelem, boldogság, bánat és öröm. Minden érzelem, ami bennem volt valaha és bennem van ma és én rímbe szedve lejegyeztem őket. Neked csak annyi a feladatod, hogy elolvasod és eldöntöd, hogy...
