holdvilágnál fényesebbnek tűnök,
mert akkor elég sápadtan ragyogni.
nappal pár pillanatra megszűnök,
nem hagyhatom a napot csalódni.
nincs nagy fényem, belülről jön,
nem süt át rajtam, testem a zárkája.
a hold csak mosolygott odafönn,
mégsem néztem én fel reája.
sziporkáztak a csillagok is valahol,
s sziporkáztam én magam is, belülről.
ott mintha kiemelkednék magamból,
és a hold csak mosolygott — felülről.
május 2 és május 4, múzeum
