Felleg kúszik fel a lassú létrán,
Mintha ujjak mozgatnák egy cérnán,
Robban erre hangos fényű villám,
Égnek vásznát szerte szelő csillám.
Felhő belsejében ott világlik
Édes bálterem, csak fénye látszik.
Hosszú léptű álom ott kibukkan,
Lába önfeledten járja megtiportan.
Édes szellő tánca hívja bálba,
De sajnos álomból faragva lába!
Álomcsillag-szikra szerte hullik,
Sarka nyomán még az ég is porlik.
Édes szellő párja három villanásra
Rebben álom mellől, elmúlik varázsa.
