Gondolkodom, mégsem vagyok igazán,
"Kocsonyában a béka" szerű az eset.
Tükörbe kell néznem, hátha ő majd kitalál
Egy önképet, valami szép egészségeset.
Komfortzónából kilépés, vagy ilyesmi,
Bár határaim már jó régóta nincsenek.
Egy soha nem létezett szerepből kiesni
Bevált gyakorlat, érzésre is egész remek.
Lassan befejezem a tükör bámulását,
Innen úgy tűnik, hogy talán újra élek.
Mások még nem őt látják, csak a mását,
Nem zavarnak, magamtól én jobban félek.
Megtaláltam egy kósza énképet idebent,
Elfeledem önmagam holnap reggelig.
Ma este tán megdícsérek egy idegent,
S mindent megteszek, ami tőlem nem telik.
