KageHina-Szárnyaljunk együtt

Csak egy "átlagos" nap

Hinata:

Ma nem igazán volt semmi érdekes a suliban, a tanulás egész jól megy és a röpiben is sokat fejlődtem, hála Kageyama-kun-nak. Amióta együtt edzünk sokkal jobban megy és remek feladó, bízok benne és úgy gondolom egész jó csapat vagyunk együtt.

Edzésről majdnem elkéstem mert a biciklimmel problémák adódtak hála annak a senki által nem kívánt hegyes kőnek az út szélén... Na mindegy is, az a lényeg hogy sikeresen oda jutottam.
Az öltözőben egész kedvesen fogadtak, kivéve Kageyama aki idegesnek tűnt. Odamentem hozzá és megkérdeztem mi a gond. Azt mondta hogy majd elmondja edzés után.

Miután mindenki elkészült, felhúztuk a térdvédőket és bementünk a pályára. Kageyama láthatóan nem volt csúcs formában és emiatt több feladást is elrontott. Nagyon aggódtam miatta.

***
-Remélem mindenki számára hasznos volt a mai edzés, direkt picit nehezebbre terveztem mert fontos, hogy az állóképességet fejlesszük!-mondta Ukai komolyabb hangon.

-Mhm, és ezért kell pluszba 40 hosszt futni, hogy mindenki kipurcanjon.-tette hozzá Tanaka elég halkan hogy más ne nagyon hallja miközben elég ideges volt és levegőt is alig kapott.

Én még mindig Kageyama miatt aggódom és nagyon szeretném tudni, hogy mi van vele.

-Uhm Kageyama?-szóltam hozzá azzal a gondolattal, hogy le fog cseszni.
-Mi az?-válaszolt rá ingerülten.
-Mikor és hol tudunk majd beszélni arról, hogy mi történt?
-Hát annyi biztos, hogy nem itt.

Ezek után elment és csak méginkább aggódtam...

***
Megvártam amíg mindenki kimegy az öltözőből, csak Kageyama maradt ott. Odamentem hozzá, megragadta a karom és halkan szólt, hogy el kell mennünk. Nagyon idegesnek tűnt.
Teljesen össze voltam zavarodva, ő elkezdett futni szóval én is futottam utána. Elmentünk egy nyugisabb helyre ahol senki sem volt, pedig tudni illik 6 óra körül pénteken nem sok olyan hely van ahol senki sincs. Csönd volt, még soha nem voltam ezen a helyen korábban. Leült a földre és mintha sírt volna... Akkor tudtam hogy nagy a baj....