Hinata: Beléptem a zuhanyzóba és elkezdtem gondolkodni azon hogy Kageyama miért viselkedett úgy az előbb, de gyorsan felhagytam a gondolattal mert igyekeztem a lehető legjobban sietni.
Miután elzártam a csapot és léptem volna ki, majdnem elcsúsztam és egy pillanatra meg is állt bennem az ütő.
Utána megálltam lehunytam a szemem pár másodpercre és nagyon óvatosan kiléptem a kabinból.
-Most hogy ez is megvan végre, és nem törtem szét magam, mehetek vissza.
Gyorsan megtörölköztem, felkaptam a ruhámat és megmostam a fogam.
Elindultam a szoba felé.
-Kageyamaaa! Végeztem, mehe-
Kageyama?
*Körülnézek a szobában*
Hát ez meg hol lehet?-gondoltam magamban.
Elindultam körülnézni az emeleten, de nem volt sehol, úgyhogy lementem a lépcsőn gyorsan.
Megnéztem a konyhában, fürdőszobában, a nappaliba is benéztem. Már pont mentem volna el, de hallom hogy valami szusszan egyet a kanapén.
-Kageyama?-szóltam halkan.
Közelebb mentem és láttam hogy alszik.
Leültem mellé a földre és néztem egy darabig ahogy alszik. Elmosolyodtam, de nem tartott sokáig.
Visszagondoltam az egész napra és elég zavaros volt az egész. Eleinte teljesen szomorú volt meg minden, és még mindig a fejemben van az amit mondott akkor. Azonban így a nap vége felé sokat láttam mosolyogni ami nagyon jól esett de vajon tényleg jól érezte magát vagy csak nem akarta hogy jobban aggódjak?....
Nagyon szeretnék neki segíteni de nem tudom hogyan kéne...biztos kitalálunk valamit együtt. Legalábbis remélem...
Miután sikerült megnyugodnom, rávettem magam arra hogy felkeljek és rendbe rakjak pár dolgot. Felmentem és felkaroltam két takarót, egy matracot és egy párnát.
Elindultam ismételten lefelé a lépcsőn, alig láttam hova lépek, de sikeresen végrehajtottam a feladatot.
Odasétáltam Tobio-hoz és óvatosan ráigazítottam a takarót, még nem csináltam ilyesmit de gondoltam, hogy miért is ne. Picit belepirultam de büszke voltam magamra hogy ilyen gondoskodó vagyok. Nekem is jól esett volna ha más takar be ilyen helyzetben, pláne ha az a személy Kage- vagyis igen és ezért gondoltam hogy neki se eshet rosszul.
Leraktam a kanapé mellé a matracot és megágyaztam oda magamnak.
Lefeküdtem és lehunytam a szemem....
....így kb az éjszaka közepén arra kelek hogy valami vagyis valaki rámesik.
-Au bakker.-megpróbáltam alrébb tolni, ami nem jött össze úgyhogy igyekeztem nem megfulladni.
-Kageyama.
Nem kaptam választ.
-Kageyama!-szóltam hangosabban de akkor se volt válasz.
-KAGEYAMA! AZ ISTENÉRT IS ÖSSZENYOMSZ!
Erre úgy felijedt hogy valami brutális sebességgel felugrott.
-M-megvagy Sho?
-Uuuh Sho?-kérdeztem vissza.
-Miva?-kérdezte
Akkor realizálta szerintem hogy mit mondott.
-Bocs, kicsúszott...
-Áh, nem baj.
VOCÊ ESTÁ LENDO
KageHina-Szárnyaljunk együtt
FanficKedves olvasó! előre szólok hogy kezdő vagyok, de igyekszem mindent beleadni, hogy egy jó story-t tudjak írni. Remélem élvezhető lesz a történet és szeretnék visszajelzéseket kapni, akár pozitív akár negatív kritikát. Remélem tetszeni fog a történet...
