𝗩𝗘𝗡𝗢𝗠𝗢𝗨𝗦 𝗟𝗢𝗩𝗘ˢʰ ✓

10

DUSTIN EGYRE INKÁBB TÁVOLSÁGTARTÓBB, ÉS STEVE?NANCY UTÁN KUTAT..
-csak..nem értem hogy miért érdekli őt ennyire-néztem Carolra-mármint..azt hittem velem jár,nem?és mégis Nancy miatt aggódik..
-csak hülye,de téged is hívott magával ugye?
-igen,mintha engem is annyira érdekelne mivan Nancy Wheelerel-mondtam fel sóhajtva.

Néha elgondolkodom azon, hogy Steve komolyan gondolta azt,hogy velem akar lenni.
És nem csodálkoznék azon,ha visszamenne Nancyhez..ki ne tenne így amúgy meg?hiszen az a lány tökéletes,szerintem mindenhez ért és emellett még gyönyörű is..miért van velem?szeret egyáltalán?
Tegnap nem mondta vissza..
-Davina-csettintett szemem előtt Carol-ott jön a pasid-mutatott a hátam mögé
-mond meg neki, hogy még sem érek rá-álltam fel a padtól és felvettem dzsekimet majd elindultam valahova. Csak távol akarok tőle lenni egy picit..

Az erdőben kötöttem ki,hogy hogyan azt én sem tudom.A földet figyeltem, tehát nem figyeltem magam elé így már csak annyira eszméltem fel, hogy neki mentem valakinek
-jézusom,annyira sajnálom-segített fel Jonathan-mit keresel itt?nem szabadna itt lenned
-csak sétáltam..
-te mit keresel itt?-vontam fel szemöldököm
-nem hinnéd el..
-hát..azért csak mond el-mondtam egy apró mosollyal

-szóval..Nancyvel találtatok valami egy fában?egy átjárót abba a másik világba ahol Will lehet?-vontam fel szemöldököm-és egyedül jöttél vissza?nem gondolod hogy legalább akkor Nancyvel kellett volna jönnöd?
-nem akarom hogy baja essen..
-akkor megyek én-mondtam egyből-segítek neked megkeresni Willt
-te?Davina nem kell..
-lehet hogy Steve-el járok,de nem vagyok bunkó-kötöttem fel hajamat-melyik fa az?
-ami mögötted van..
-remek-térdeltem le-előre megyek-mondtam vissza nézve rá és bemásztam abba az izébe.

Hideg volt,a nap sem égett és olyan lehangoló volt minden..leráztam a nyálkát magamról
-figyelj,itt maradok kint hogy ha kell akkor tudjak segítségért menni-hallottam Jonathan hangját-vigyázz magadra,jó?
-jó,jó vigyázok-indultam el.
Figyeltem hogy hova megyek nehogy észrevegyen az a lény.Csendben sétáltam mikor valami ember szerűt láttam a földön feküdni.Oda mentem, hogy jobban megnézzem.
-Barb?-suttoggam-jézusom..-ilyenkor pedig egy zajt hallottam meg valahol a közelemben.Oda néztem.Annak a valaminek nem volt arca, úgy nézett ki mint egy ember akit kifordítottak.Mikor megindult felém futni kezdtem vissza felé amilyen gyorsan csak tudtam.Folyamatosan néztem hátra felé, a szörny pedig még mindig követett.Gyorsabban futottam ami azt eredményezte, hogy elestem valami kőben, viszont egyből felálltam.Lábam fájt így olyan gyors nem voltam viszont mégis hamar kikerültem onnan.Hevesen vettem a levegőt,záporoztak a szememből a könnyek és meg sem tudtam szólalni.Jonathan karjai közé zárt és csak karomat simogatta és halkan ismételgette azt hogy "semmi baj"..