59

266 24 2
                                    

-SIESS,MAYFIELD-PARKOLT LE STEVE MAXÉK HÁZÁNÁL
-húsz másodperc-sietett el Max.Néztem ahogy be megy a házba, majd Steve felé
-nem lesz semmi baja,hidd el-mosolygott rám
-Steve..
-Davina, meg fogjuk oldani-szólt közbe Lucas-mint mindig!
-de nem tudhatjátok biztosra-néztem rájuk-szerinted Vecna le fog állni?nem tudom mióta evvel a szar hellyel lefelével szenvedünk,szerintetek valaha vége lesz?-vontam fel szemöldököm
-egyszer vége kell lennie-mondta halkan Dustin
-és szerinted mikor lesz?mikor egy csapat tini meg akarja állítani őt?vagy mikor megkapja azt amit akar?
-szálljunk ki egy kicsit-mondta Steve-ti ketten bent maradtok, nem hallgatóztok!-nézett a két fiúra Steve akik csak bólintottak.

-miért is kellett kiszállnunk?-néztem fel Stevere
-mert a matek dogák előtt nem stresszeltél úgy mint most-sóhajtott fel-Davina, nem kell ennyire aggódnod.. 
-nem kell ennyire aggódnom?-vontam fel szemöldököm-Steve, nyilvánvaló hogy azokat viszi el akiknek van traumájuk, akik át éltek valami olyat amit nem kellett volna!Dustin is évek óta olyanokat él át amiket nem kellene!
-és te?-kérdezte szemembe nézve-veled mivan?te is átélted ezeket, sőt az apád vért téged és anyádat is..veled mi lesz?magad miatt nem aggódsz?
-Dustin fontosabb mint én-válaszoltam egyszerűen
-nekem nem-rázta meg fejét-nekem kibaszottul nem fontosabb ő mint te!nem akarlak elveszíteni érted?
-nem fogsz elveszíteni-ráztam meg fejemet
-és ezt te honnan tudod?-kérdezte egy kis csend után-hm?
-nem tudom-ráztam meg fejemet-nem tudom..
-csak ígérd meg,hogy szólsz ha te is hallod és látod azokat a dolgokat amiket most Max
-szólni fogok-bólintottam egy aprót-egyébként hol van Max?sok ideje ment már el..
-az biztos hogy a húsz másodperc az hazugság volt-mondta egy sóhajjal.

Max hamarosan megjött, feldúltnak tűnt..
-Max, jól vagy?-kérdeztem rá
-jól csak menjünk kérlek-szállt be a kocsiba.Hazudik...tudom,hogy hazudik de nem fogom erőltetni hogy elmondja.Be szálltunk a kocsiba és tovább indultunk.

Max a temetőbe akart menni, így oda is mentünk.Csendben telt az egész út odáig.Miután Steve megállt Max kiszállt, Lucas utána ment, nem tudom miről beszéltek, de nekem úgy tűnt,hogy Max nem igazán akart beszélni úgy semmiről.

Vártunk egy ideig, hogy visszajön de miután öt perc után sem jött vissza meguntam a várakozást
-jó, ebből elég volt-szálltam ki
-Davina-szólt utánam Dustin-várjunk még
-eleget vártam-néztem vissza rá majd a lányhoz siettem-Max, mennünk kell-álltam meg mellette.Nem válaszolt, sőt meg sem mozdult.
-Max-gugoltam le hozzá-Max, hallasz-ráztam meg egy kicsit-Max, ébredj fel, hallod?Max!-kezdtem pánikolni.Vissza néztem a fiúkra,Steve pedig már jött is oda a többiekkel együtt.Kiabáltak neki, Steve elküldte Dustint hogy hívja Nancyéket.Én teljesen lefagytam.Nem tudtam megmozdulni és megszólalni sem.Dustin hamarosan vissza futott Max zenelejátszójával és fejhallgatójával
-gyorsan, mi a kedvenc száma?-nézett ránk
-mi? miért kell az?-kérdezte Lucas
-Robin azt mondta,ha meghallja a kedvenc számát akkor jobban lehet!mi a kedvenc száma?
-Running up that hill,Kate Bushtól-mondtam-én mutattam neki.
Nehezen, de megtalálták be tették és Max fejére rakták a fejhallgatót.Max teste fel emelkedett amitől csak még jobban pánikoltam...akkor se tudtam megnyugodni mikor Max "visszatért" hozzánk..miért velünk kell hogy ilyenek történjenek?

𝗩𝗘𝗡𝗢𝗠𝗢𝗨𝗦 𝗟𝗢𝗩𝗘ˢʰ ✓Where stories live. Discover now