𝗩𝗘𝗡𝗢𝗠𝗢𝗨𝗦 𝗟𝗢𝗩𝗘ˢʰ ✓

29

-A LABOR-MONDTA LUCAS-LEZÁRTÁK ESTÉRE
-vagy valami más történt-mondtam ránézve-menjünk-indultam el lefelé
-a nővéred kezd megbolondulni-mondta Lucas
-ezt hallottam-néztem vissza rá.

Hosszas gyaloglás után értünk ki az erdőből ahonnan hangokat hallottunk
-ki van ott-kiáltott Nancy majd mikor megpillantott minket le döbbent-Steve?Davina?ti mit kerestek itt?
-inkább ti mit kerestek itt?-sétáltam oda hozzájuk majd megöleltem a lányt
-Willt és Mike-ot keressük-mondta Jonathan
-itt vannak?-kérdezett rá Dustin
-nem tudjuk-mondta Nancy-hogy bírtad ki velük?-nézett rám Nancy
-nehezen-nevettem el magamat-de még élek
-szerencsédre-motyogta Steve
-nem tudunk be menni?-kérdeztem figyelmen kívül hagyva Steve megjegyzését és a kis fülkéhez sétáltam majd a gombot kezdtem nyomogatni
-én is próbáltam már-lépett mögém Jonathan
-lehet csak rosszul nyomtad-néztem fel rá egy apró mosollyal majd folytattam a gomb nyomogatását
-túl közel vagy a barátnőmhöz-szólalt meg Steve
-ne kezd most-néztem Steve-re mikor is kinyílt a kapu-sikerült-mentem ki onnan
-szerinted oda bent vannak?-nézett rám Nancy
-aha-bólintottam egyet-szerintem igen-mondtam sóhajtva-ne aggódj,Mike-nak biztos nem esett baja!-mosolyogtam rá.

Pillanatok múlva két kocsi is behajtott,az elsőbe beszállt Jonathan és Nancy,aztán Hopper parkolt le előttünk oda én, Steve és a gyerekek szálltak be és így jutottunk el a Byers házig.

A házban csend volt,mindenki azt próbálta felemészteni ami az elmúlt órákban vagy napokban történt vele
-nem akarom,hogy még egyszer oda vesd magad a szörnyek elé-simogatta derekamat Steve
-nem ígérek semmit-ráztam meg fejemet és mellkasára hajtottam azt-azt akarom hogy vége legyen végre..
-majd hamarosan hidd el minden jó lesz hamarosan-puszilt homlokomra
-Davina-rohant oda Dustin-gyere-húzott be a konyhába-rá jöttünk valamire!
-mire?-vontam fel szemöldököm
-ugye Dart volt itt a legelső demokutya-mondta Mike-vagyis ez az ő serege!
-igen,és?
-és ha sikerülne valahogy megölnünk akkor talán a seregét is letudnánk győzni!
-jó..de hogyan?-vontam fel szemöldököm-az egyetlen aki tudja hogy hol lehetnek az Will..
-tudom,és ha talán sikerülne vissza hoznunk vagy legalább egy részét akkor lehet segítene nekünk..
-de ő is érezné azt ha bántjuk őket,nem?
-de akkor mindegyik másik is érezné-mondta Lucas
-kollektív tudat!-mondta Mike
-kollektív?-nézett ránk Steve
-ja,mint a hangyáknál-mondta Dustin
-jó,de hogy?Will tudja hol vagyunk és ha ő tudja akkor ők is fogják!-szólt közbe Hopper-nem tudjuk őket megölni
-de muszáj lesz-mondta Joyce-meg akarom ölni
-én is Joyce,én is-mondta Hopper-de hogyan?
-mi lenne ha Will se tudná hogy hol van?-néztem körbe-át alakítunk valamit olyanra hogy ne ismerje fel
-zseni vagy-mondta Mike-a faház hátul jó lenne,nem?
-de,de az jó lenne-mondta Joyce és innentől kezdve neki láttunk azt átalakítani.

Talán harminc percbe telt,Joyce,Hopper,Jonathan és Mike elvonultak oda amíg mi ott vártunk rájuk
-mivan ha rájön,hogy hol van?-kérdeztem halkan
-nem fog-nézett rám Nancy-nem lesz semmi baj!

Percek teltek el és úgy tűnt hogy jól haladnak, vagyis biztos mert Will morze kódokkal,de kommunikált velünk.Minden jól ment amíg el nem kezdett csörögni a telefon.Dustin először le tette, de utána megint csörögni kezdett mire Nancy szószerint ki tépte a falból és a földre hajította
-szerintetek hallotta?-nézett körbe Dustin
-bárhol lehet telefon-mondta Steve.

-tudja hogy itt vagyunk-rontottak be a többiek
-tudod használni?-kérdezte Hopper Jonathan egy fegyvert szorongatva
-én tudom-mondtam egyszerre Nancyvel
-jó,te meg kapod ezt-adta oda Nancynek a nagyobbat-te meg a kistesóját-adott nekem is egyet.A demogorgonok vagy demokutyák ahogy a többiek mondták a ház körül voltak majd az egyik az ablakon repült be,Hopper megnézte hogy tényleg meghalt-e.
Hallottuk hogy a zárt valaki kinyitja majd az ajtót és valaki belépett rajta.
-tizi?-kérdeztem meglepődve